Szennyvíziszapból üzemanyag
Egyedülálló „zöldberuházást” hajtott végre Zalaegerszeg és térségének ivóvízellátásáért, szennyvíztisztításáért felelős Zalavíz Zrt. A térségi önkormányzatok tulajdonában lévő társaság üzembe helyezte Kelet-Európa első biogáztöltőállomását. A szerdán átadott kúton gázüzemű járműveket lehet feltankolni a Zalavíz szennyvíztisztító telepén előállított biometánnal.
Arnhoffer András, a társaság műszaki igazgatója elmondta, hogy a szennyvíz tisztítása során felhasznált iszapot úgynevezett rothasztó tornyokba helyezik el. A rothasztás során keletkező gázt egy – 95 százalékos uniós támogatással, 120 millió forintért beszerzett –berendezés megtisztítja, majd 200 bar nyomáson sűríti. Az eljárás végén keletkező 99 százalékos biometán pedig már alkalmas arra, hogy a gázüzeművé átalakított, úgynevezett CNG-technológiás járművek motorját hajtsa. A szakember kérdésünkre közölte: körülbelül 1,4 köbméter biogáz egyenértékű egy liter benzinnel, de jóval olcsóbb annál, bruttó 150 forintba kerül, és kevésbé terheli a környezetet. A Zalavíz jelenleg napi 1200 köbméter biogáz előállítására képes, de hamarosan megháromszorozzák a termelést.
Bár a hazai utakon is futnak már olyan járművek, amelyek alkalmasak lehetnek a biogázüzemre, a zalaegerszegi kút egyelőre „nem nyilvános.” Burján Richárd, a társaság vezérigazgatója ennek kapcsán közölte: mindenekelőtt az volt a céljuk, hogy környezetkímélőbbé és olcsóbban üzemeltethetővé tegyék saját flottájukat. Mint mondta, jelenleg csupán egy autójuk képes biogázzal működni, de néhány év alatt lecserélik mind a száz járművüket. A vezérigazgató kérdésünkre elmondta: várhatóan két-három év múlva döntenek arról, hogy kereskedelmi forgalomba hozzák-e a biogázt.
A kút „nagyközönség” előtti megnyitásával nem kell különösebben sietnie a Zalavíznek. Steier József, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szakértője ugyanis lapunknak elmondta: a hazaimintegy százezer gázüzemű autó nagy többsége LPG-t, vagyis cseppfolyós propán-butánt használ. Biometánnal viszont csak a földgáz használatára tervezett CNG-s járművek működnek. Bár több autógyár is készít CNG-s személyautókat, ezt a technológiát főként teherkocsikban és buszokban alkalmazzák. A szakember megemlítette: a debreceni és a szegedi közlekedési társaságnál futnak már CNG-s autóbuszok. A két technológia közötti különbség kapcsán Steier kitért arra is: az LPG-s autók már 400 hazai kúton tankolhatnak, a CNG-sek viszont csupán két-három töltőállomáson. Ezzel együtt a szakember szerint üdvözlendő a zalaegerszegi kút megnyitása, hiszen –mint mondta – a földgáz, a biometán és a propán-bután is jóval olcsóbb, takarékosabb, környezetkímélőbb hajtóanyag a gázolajnál és a benzinnél.