Légből kapott kertvendégek
A kertbarátok többsége kedveli a madarakat, melyek nemcsak életet visznek a kertbe, de hasznosak is. A kártevők pusztításában jeleskedő, néhány dekás madarak a fiókák nevelése idején kilóban mérhető mennyiségben szedik össze a rovarokat, hernyókat. A levelek hullásával egy időben az énekesmadarak etetését is meg lehet kezdeni. A folyamatos ellátás lényeges, ugyanis a madarak az etetési szezon kezdetén kialakítják evőútjaikat, s ha egy-egy etetőhely kimarad, akkor a nagy hidegben ez bajt okozhat.
A madarakat azonban nemcsak télen, hanem állandó lakónak is be lehet a kertbe csalogatni. Aki netán a madarak kedvéért váltani szeretne, a mostani, őszi telepítéskor már madárcsalogató növényeket is telepíthet. Fészkelésre alkalmas például a luc- és az erdeifenyő, a közönséges boróka, a tiszafa, a gyertyán, a juhar, a puszpáng, az orgona, a galagonya és a fagyal.
A sövény, ha megfelelő növényeket és nem tájidegen tuját választ a tulajdonos, búvóhelyet és táplálékot is nyújt. Ha a madarak telepítenének sövényt, akkor az ilyen növényegyüttesben megtalálható lenne a bangita, a galagonya, a kecskerágó, a fagyal, a hóbogyó, a mogyoró, a som, a tűztövis és a vadrózsa. A cserjéken érdemes fészekrakásra alkalmas elágazásokat kialakítani a metszés során. A madárbarát sövénynek legalább az egyik oldalát nem kell metszeni, így nem sűrűsödik be, s ezért csábító búvóhely a madaraknak.
Az őshonos fák, például a tölgy, a fűz, a nyír, a kőris és a berkenye, számos olyan rovart és hernyót táplálnak, amelyeket viszont a madarak zsákmányolnak. A gyümölcsfák, még a díszgyümölcsök is, nem csak mutatósak, de hullott vagy a fán maradó gyümölcseikkel kiváló etető-, egyben csalogatóhelyeknek bizonyulnak. Egy jó kert nagy választékot nyújt olyan növényekből, mint amilyen a sóskaborbolya, a magyal, a bodza, a tűztövis és a madárbirs. Érdemes ezekből a cserjékből egyetegyet eldugni a sövényben vagy a kert sarkában.
A színpompás virágok a rovarokat vonzzák, őket pedig elsősorban a poszáták fogyasztják, ahogy a napraforgó, az őszirózsa, a nefelejcs magvait pedig a pintyfélék. Ezek is elférnek a virágágyásban. Aki téli eleségként napraforgómagot vásárol, tudja, hogy kilónként 150 forintot is elkérnek a piaci árusok, a szakboltokban pedig ennél többet kell adni a szotyiért. Idén már késő, de jövő májusban érdemes egy maroknyi napraforgómagot vetni az ágyásban. A napraforgót ősszel állva is lehet hagyni, mert a madarak ügyesen kiszedik a tányérból a magokat. Amadárbarát kertjében nem irtja ki a bogáncsot, csalánt és földi szedret, tudniillik ezek is madárcsemegének számítanak.
Télen viszont a kerthez szokott madarakat etetni kell, a fagyos időszakban – november közepétől, február végéig – érdemes a napi eleségről gondoskodni. Az etető bármilyen anyagból készülhet, az etetéshez legjobb a fekete vagy csíkos napraforgómag. A cinkék és a bátrabb verebek etetőből táplálkoznak, a sármányok, pintyek, feketerigók, begyek a földről is csipegetnek. A rigók hosszasan bíbelődnek a félbe vágott almával is. Vigyázat: az elmélyült rigó könnyen válhat macskacsemegévé. Egyébként is óvakodni kell attól, hogy a madáretetőt macska által könnyen megközelíthető helyre tegyük. Lehetőség szerint ne csak a ragadozótól védjük az etetőt, hanem a széltől is, mert ellenkező esetben az madár nélkül is kiürül.
A magos etetőn kívül marhafaggyúból napraforgóval, dióval készített madárkalácsot is lehet a fákra aggatni. A boltokban, barkácsáruházakban most már fillérekért lehet bekevert madáreledelt kapni, ha nincs a háznál mag, akkor érdemes ezt választani, de kimérve is lehet vásárolni. A kenyértől viszont óvjuk meg a madarakat. Télen is kell gondoskodni a madarak itatásáról, erre kiválóan alkalmas egy nagyobb cserépalátét, amelybe a reggeli órákban, az etetők leglátogatottabb időszakában, forró vizet kell önteni. Különösen szeretnek benne fürödni a rigók, a vörösbegyek és a kék cinegék.
A jövő héten a szezonzáró gyepmunkákról írunk.