Ez azonban így nem pontos. Az adóhivatal beszámolója szerint a 2009-es év után összesen 340 ezer adózó tüntetett fel egész évre vonatkozóan minimálbér alatti bérjövedelmet. Ők azok, akik az év során végig rendelkeztek munkaviszonnyal.

De akkor honnan jön az 1,2 milliós becslés? Az APEH jelentéséből erre is választ kapunk: 2009-ben az éves szintű minimálbérnek megfelelő, vagy annál alacsonyabb összevont adóalapot 1 millió 169 ezer adózó vallott be. Az összevont adóalap azonban más, bővebb kategória, mint a bérjövedelem: ide kell érteni azokat is, akik a munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli egyéb jövedelmet – például adóterhet nem viselő járandóságot vagy vállalkozói kivétet – szereztek. Valamint azokat is, akik az év egésze során nem rendelkeztek munkaviszonnyal. S ők vannak a legtöbben: az adóhivatal kimutatása szerint számuk eléri a 655 ezret. Bevallásaikban összesen 232 milliárd forint jövedelemről vallottak – vagyis egy főre átlagosan 29 262 forint jutott egy hónapban.

Az okok szerteágazóak. Vannak térségek, ahol az idénymunka az egyedüli munkalehetőség. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem egy helyen a lejelentett fizetés mellett zsebbe is jut némi pénz, adózatlanul.

Végül a válság éveiben megugró elbocsátások is „keresztbe törik” az évet.

Amikor minimálbérről beszélünk, azt is tudni érdemes, hogy az ekkora jövedelmet jelentő vállalkozók valójában próbálják optimalizálni az adóterheiket, és inkább más formában veszik ki a pénzt a cégükből (az állam ezért próbálja szűkíteni a vállalkozók lehetőségeit, például a tevékenység szerinti keresettel).

Mindezzel együtt látható, hogy jókora kört érintene hátrányosan, ha megszűnne az adójóváírás. A kormányfő azonban arra is ígéretet tett, hogy senki sem fog rosszabbul járni az új szja-rendszerrel. Ezt viszont csak úgy tudja elérni, ha emeli, illetve a munkaadókkal emelteti a béreket. Az eddigi gyakorlat szerint a kormánynak a minimálbér megállapítása volt a feladata, de adószakértők szerint az sem kizárt, hogy ennél magasabb bérszintekig – akár a jelenlegi havi bruttó 150-160 ezer forintig – állapít majd meg egy kötelező bruttósítási mértéket. Ez persze ellenállásba ütközne a munkaadók részéről, s alkotmányos megoldást is csak kellő körültekintéssel lehetne találni, de egy kormányzati ajánlás megfelelő eszköz lehet, ha mellette a munkáltatók azt is érzékelik, hogy az ellenszegülést a kormány nem nézné jó szemmel.

Az Orbán-kormány legújabb terveiről, amely szerint 2013-ig vezetik be az egykulcsos szja-t, az a véleménye a lapunk által megkérdezett adószakértőnek, hogy ennyi idő kell is a kormány által vázolt rendszer felépítéséhez. Az ütemezésről azt gondolja, hogy jövőre még nem térnek át az egykulcsos szisztémára, s megmarad a szuperbruttó is, illetve szűkebb körben élni fog az adójóváírás. A többi kedvezményt viszont minél hamarabb kivezeti a kormány, annál jobb.

A választásig kell várni a feleletekre

Szerettük volna megtudni a nemzetgazdasági tárca álláspontját az egykulcsos szja bevezetésének ütemezéséről, az adójóváírás, a szuperbruttó sorsáról, ám azt a választ kaptuk, hogy Kármán András államtitkár jelenleg nem tud rendelkezésre állni a témával kapcsolatban. Kérdésünkre, hogy ez csak arra a napra vonatkozik-e, és később számíthatunk a válaszokra, azt a feleletet kaptuk, hogy az államtitkár időbeosztása miatt sem ezen a héten, sem a következőn nem tud rendelkezésre állni. A naptár szerint a jövő hét végén tartják az önkormányzati választásokat Magyarországon.