Az Audinak nincs B terve
Alig négy órával az Audi-konszern igazgatótanácsának döntése után repült Budapestre Rupert Stadler konszernelnök, hogy bejelentse: zöld jelzést kapott a kilencszázmillió eurós magyarországi beruházás,mely hosszú távon biztosítja a növekedést valamint a foglalkoztatottságot, és Magyarországot a járműipar új korszakába vezeti. A jelenlegi évi kétmillió darabos kapacitású motorgyár és hatvanezres kapacitású autó-összeszerelő üzem mellé új autógyárat épít az Audi. Az erről szóló megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök és Rupert Stadler, az Audi AG igazgatótanácsának elnöke jelentette be a parlamentben. Az első lépcsőben 125 ezer darabos évi kapacitású, és 2013 végétől termelő üzemben 1800 új munkahely létesül, ezzel már közel nyolcezer fős lesz a dolgozói létszám a győri Audinál.
Lapunknak Rupert Stadler elmondta, hogy a beruházásért versenyben volt még három kelet-európai ország, és a kontinensen kívül is voltak jelöltek, de a már meglévő nyugat-európai gyárak is jelentkeztek, hogy bővíthessék kapacitásukat. Ezek fejlesztésére kevesebbet kellett volna invesztálnia a cégnek, mégis Győrt választották. Az eddigi kedvező tapasztalatok mellett befolyásolta a döntést a már bevált közvetlen vasúti kapcsolat az ingolstadti központ és Győr között. Márpedig az új termék is tökéletes logisztikát igényel, és ahogy az elnök fogalmazott, ez az elmúlt másfél évtizedben tökéletesen működött. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi alacsony, mindössze tízszázalékos magyar beszállítói arány emelkedik-e majd az új beruházással, elmondta, hogy ebben biztos, hiszen a jelenlegi 5800 fős dolgozói létszám 7600-ra bővül, és úgy számolnak, hogy mire beindul az új gyár termelése, a beszállítókkal és szolgáltatókkal 15 ezer lesz az Audi közvetlen és közvetett magyarországi foglalkoztatottjainak száma.
Arra a kérdésre, hogy az új modell egy sportos limuzin lesz-e, és talán egy nagyobb testvér, az A7-es tömegesen eladható változatáról van-e szó, Stadler nemmel válaszolt, de azt megerősítette, hogy az A3-as alapra épülő jármű az új moduláris keresztmotor koncepcióra épül, és természetesen lesz belőle Quattro hajtású is. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a jövő héten nyíló párizsi autó-világkiállításon még nem szerepel a jármű, tanulmánymodellként sem, mert először meg kell építenünk a gyárat.
A présüzemmel és fényezővel felépülő komplett gyár szalagjáról három év múlva gördülnek le az első autók: a következő generációs A3-as alapjaira épülő sportos crossover mindegyikét győri motorokkal szerelik.
Orbán Viktor elmondta, hogy már az első polgári kormány idején létrehoztak egy hosszú távú együttműködést, mert „az Audi része kíván lenni a magyar nemzetgazdaságnak, és hogy az Audi ne csak vendég legyen, hanem itthon legyen nálunk”. Ha felfut a kapacitás, akkor az kétszázalékos hozzájárulást jelent a nemzetgazdasághoz.
A bővítéshez az Audi kétszáz hektárnyi területet vásárolt az egykori lőtérből, ezzel a gyár iparterülete 174 hektárról 370 hektárra nőtt. Ennek egy része jelenleg még a Natura 2000 környezetvédelmi programhoz tartozik, az átminősítési eljárás novemberben lezárulhat. Mindezektől függetlenül már októberben elkezdődhetnek a munkálatok, mert a jelenlegi és a leendő gyárterületet öszszekötő 56 hektárnyi föld beépítéséhez nincs szükség különleges engedélyre. Orbán Viktor miniszterelnök szerint minden biztosított a beruházásához, a földkérdést a nemzetközi normáknak megfelelően intézik, és ahogy fogalmazott, múlt időnek tekinthető a beruházás ténye. Rupert Stadler még hozzátette: annyira biztos a beruházásban, hogy nincs szükség B tervre.
