– Valóban össze kell omlania a piacnak, hogy önök végre tegyenek valamit? – tette fel a szándékosan provokatív kérdést az uniós agrárminiszterek Brüsszel melletti informális találkozóján az egyik befolyásos lobbiszervezet, a Copa elnöke, az ír Padraig Walshe. Merthogy 2009-ben drámaian visszaestek a gazdák jövedelmei, idén pedig nagy ingadozásokat mutattak a nemzetközi kereskedelem kisiklásai mellett.

Az ilyen nyilatkozatok pedig egyre gyakrabban hallhatóak Brüsszelben, ahogy élénkül a vita az unió 2014-től induló új költségvetési időszakának főbb előirányzatairól, s benne persze a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről. Az EU két nagy táborra szakadt: a britek vezette északiak legszívesebben felszámolnák az egész agrárfi nanszírozási rendszert, azt visszautalnák nemzeti hatáskörbe, s a közös büdzséből egészen másra költenének, például kutatás-fejlesztésre, amiben ők kiemelkedően jók (s egyébként is ez most a kulcsszó Brüsszelben).

A többiek, élükön a franciákkal, megőriznék a KAP-ot. Ez azonban nehéz vállalkozásnak ígérkezik, mert a 130 milliárd euróra rugó uniós költségvetésből jelenleg több mint negyven százalékot visz el a mezőgazdaság támogatása. Az unió illetékes biztosa, a lengyel Janusz Lewandowski szerint egyharmadnál nagyobb részt nem kéne megkaparintaniuk a gazdáknak. Ehhez képest a minapi informális találkozón az agrárminiszterek zöme azt mondta, hogy fenn kell tartani az erős közös agrárpolitikát, s egyetlen fillérrel sem kellene csökkenteni a támogatások két pillérén – közvetlen kifizetések és vidékfejlesztés – keresztül kifolyó összeget.

– Hogyan lehet szinten tartani a költést, ha a biztos maga is csökkentené azt, miközben a megszorításokra kényszerülő kormányok nemhogy nem akarják növelni a teljes uniós büdzsét, inkább tovább zsugorítanák azt? – kérdeztük Fazekas Sándor tárcavezetőtől, aki erre azt válaszolta: sokféle nézet kering és csap össze, a vita még évekig eltart. E folyamatnak azonban érdekes fejleménye, hogy a franciák rávették a németeket egy közös levél megfogalmazására, amely ugyan konkrét összeg említése nélkül, de a KAP mindkét pillérének fenntartását, a közösségi politika folytatását, azaz a nemzeti hatáskörbe utalás elutasítását, a piaci intervenció lehetőségét említi. Sőt engedni látszanak abban is, amiben eddig nem, hogy a hektáronkénti támogatások jobban kiegyenlítődjenek a régi és az új tagállamok között, azaz hajlandók elmozdulni az úgynevezett történelmi bázis elvétől, vagyis attól a gyakorlattól, hogy egy korábbi referencia-időszakhoz kapcsolták a kifizetés mértékét.

A KAP legutóbb 2008-ban módosult, s a reform erősítette az agrárium piacosításának folyamatát. A mezőgazdaságnak a jövőben sok új feltételnek kellene megfelelnie: a minőségi élelmiszer-ellátás garantálásán túl az ágazat vegyen részt a klímavédelmi célok teljesítésében, a biológiai sokszínűség megőrzésében, váljék maga is innovatívvá, népességmegtartó erővé, foglalkoztatást növelő tényezővé. A farmereknek egyben kereskedelmi feladatot is vállalniuk kellene. Az értekezleten a Copa és társszerve, a Cogeca vezetői azzal érveltek, hogy ez teljesen abszurd elképzelés. Egyrészt a környezetvédelmi előírásoknak ma is meg kell felelniük a gazdáknak, ám ez sok tekintetben káros, hiszen az EU most akarja liberalizálni a kereskedelmet a dél-amerikai országokkal, ahol ilyen korlátozások kevésbé léteznek. A kistermelők zömemeg nem tudja maga a piacra vinni a termékét vagy feldolgozni azt, miközben az EU versenyszabályait is módosítani kellene, hogy a szövetkezetek hatékonyabban fel tudjanak lépni az élelmiszerláncon belül a szupermarketekkel szemben.

EP-igen az új felügyeletekre

Az Európai Parlament – a bizottsággal és a tanáccsal folytatott több hónapos egyeztetés után –szerdán nagy többséggel megszavazta az európai jegybank köré szerveződő rendszerkockázati tanács, valamint a banki, biztosítói és értékpapírpiaci felügyeletek létrehozását. Az új intézmények a remények szerint kiteljesítik majd a pénzügyi szolgáltatások belső piacát, erősítik a befektetők védelmét, egyben jobban nyomon követik a határon átnyúló tranzakciókat. A globális pénzügyi válság tanulságaként az új hatóságok elsősorban a nemzeti felügyeletek munkáját koordinálják majd európai szinten, de jogosítványt kaptak a viták rendezésére, s egyes esetekben közvetlenül beavatkozhatnak, ha bajt észlelnek. A pénzügyi termékekre és szektorokra vonatkozó európai szabályozások előkészítése már megkezdődött, s e munka a következő két évben folytatódni fog. (Brüsszeli tudósítónktól)

A bizottság szerdán engedélyezte, hogy a gazdasági válság és a gazdák jövedelmének ingadozása miatt tíz tagállam, köztük Magyarország, december elseje helyett már október 16-án megkezdje a közvetlen támogatások kifizetését. Az „előleg” a teljes összeg felét teheti ki.