Sukoró-ügy: "Tátrainál magasabb beosztású személy" ellen nyomoznak
Érdekes szövegű indokolással utasította el a Fővárosi Bíróság Tanácsa azt a fellebbezést, amelyet a sukorói ügyben gyanúsított és előzetes letartóztatásban lévő volt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgató, Tátrai Miklós és beosztottja, Császy Zsolt védői nyújtottak be az előzetest elrendelő határozat ellen. A végzésből ugyanis az derül ki, hogy a fellebbezés ügyében (tehát nem a konkrét bűnügyben) eljáró bíróság kész tényként kezelni az ügyészség álláspontját, s azt is, hogy a folyamatban lévő nyomozás nem pusztán Tátrai és Császy felelősségét vizsgálja.
Előbb ugyanis leírják a védők álláspontját, amely szerint „a nyomozás alapvetően nem a terheltek, hanem más, magasabb beosztásban eljárt személyek ellen irányul, s a fogva tartás e céloknak van alárendelve”. Ez a védők szerint azért nem fogadható el, mert az előzetes letartóztatás okait a bíróságnak személyre szabottan kell vizsgálnia. Ezt írja elő a vonatkozó törvény. Ennek fényében pedig meglepő, hogy a fellebbezést elbíráló tanács a fenti álláspontot mintegy megerősítve leírja: a védői álláspont, miszerint további közreműködők aktív szerepét igazolják a nyomozás adatai, nem vitatható. Mint írják, különös jelentősége van annak a nyomozási tevékenységnek, amely a megbízók, segítők, felbujtók szerepének és a telekcsere esetleges haszonélvezőinek feltárására irányul. Maga a bíróság is megjegyzi, hogy e nyomozásban Tátrai és Császy közreműködése nem szükséges, az előzetes letartóztatás mégis indokolt, mondván, számos olyan konspiratív, a felderítést akadályozó tevékenység létezik, amely a gyanú szerint egy jól szervezett elkövetői kör teljes feltárását, azonosítását és eljárás alá vonását megakadályozza vagy megnehezíti.
Ilyen konkrétumokat azonban a bírói tanács nem említ, s figyelmen kívül hagyták azt is, hogy a védők kiemelték: maga az ügyész sem szolgált az eljárás meghiúsítására utaló bizonyítékokkal. A védelem érvére, miszerint Tátrai és Császy hónapok óta tudott az eljárásról, s korábban sem tettek semmi olyat, ami a nyomozást akadályozná, a bírói tanács csak azt állapította meg, hogy a nyomozó hatóság időszerűen végzi a megfelelő cselekményeket.
Vagyis a személyes szabadság korlátozását elrendelő kényszerintézkedést helybenhagyó bírói döntés nélkülözi az adott helyzetben szükséges konkrétumokat. Ezt mondja egy lapunk által megkérdezett gyakorló büntetőjogász is.
– Az előzetes letartóztatást elrendelő végzésből nemigen derül ki, hogy tulajdonképpen miért kell a két gyanúsítottat becsukni – állítja. Hozzátette: az ügyben eljáró tanácsnak nem általános jogelveket kellene citálnia, hanem inkább az lett volna a feladata, hogy nevesítsék azokat a körülményeket, amelyek megalapozzák az előzetes letartóztatást. A végzés azonban szinte egyetlen konkrétumot sem tartalmaz, vagyis: a bíróság még valószínűsíteni sem igyekszik, hogy a vádlottak szabadon hagyása esetén valóban fennáll az eljárás befolyásolásának vagy a bizonyítékok eltüntetésének veszélye.
A Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője tegnap arra utalt, hogy a hasonló „nagyvonalúság” szinte rendszeres. Az Országgyűlésnek a 2006-os eseményeket vizsgáló albizottsága előtt „szégyenkezve” ismerte el, hogy a bírák az első harminc napra az előzetes letartóztatást jobbára az ügyészségi álláspontnak megfelelően rendelik el. Ugyanakkor hangsúlyozta: az idő előrehaladtával egyre inkább felülvizsgálják az ilyen indítványokat, és három hónap elteltével lehetőség szerint inkább házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat rendelnek el.
Már Joav Blum is a gyanúsítottak között van a sukorói ügyben, értesült a Népszabadság. Forrásaink szerint a Központi Nyomozó Főügyészségen legalábbis ekként kezelik az izraeli-magyar kettős állampolgárságú férfit, akinek a King’s City projektben a terület biztosítása volt a feladata.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője megkeresésünkre úgy válaszolt: az ügyben még nincs Joav Blum nevű gyanúsított, vele gyanúsítást még nem közöltek. Hogy a jövőben történhet-e ilyen, arra nem kívánt válaszolni. Ugyanakkor elmondta, a férfi ügyvédjét azzal gyanúsítják, hogy Blum egyes ingatlan-tranzakcióiban közreműködött abban, hogy ajándékozási szerződésnek álcázzanak olyan szerződéseket, amelyek mögött valójában adásvételi tranzakció volt.
Forrásaink szerint ha Blum ügyvédjét emiatt bűncselekménnyel gyanúsítják, akkor kizárt, hogy őt magát nem.
Az ügyészség válaszát úgy magyarázzák, hogy Blum akkortól gyanúsított, ahogy ezt közlik vele, ám mivel külföldön tartózkodik, ez még nem történhetett meg.
