– A befektetők most örvendenek, de az adófizetők kezdhetnek idegeskedni, számukra ez borzasztó – mondta kedden rezignáltan Willem Buiter, a Citibank vezető közgazdásza, miután Írország, Spanyolország és Görögország is nagy érdeklődés mellett bocsátott ki kincstárjegyeket, összesen 8,9 milliárd euró értékben. A legkedvezőbb helyzetben a spanyolok vannak az uniós periféria fenyegetett államai közül, mert a hétmilliárd eurónyi, 12 és 18 hónapos államkötvényeket 1,9 és 2,1 százalékos hozammal értékesítették, igaz, mindkét érték magasabb az augusztusinál.

Elena Salgado spanyol pénzügyminiszternek jó napja volt kedden

A görögök most 390 millió euró értékben 13 hetes papírokat kínáltak, s majdnem négyszázalékos hozamot kellett ígérniük. Az írek is drámai fejlemények elé néznek. A tőke menekülni kezdett, a német kötvényekhez viszonyított hozamkülönbözet rekordmagasságba emelkedett, mert a piac attól tart, hogy a bankok tartozásaiért végül a kormánynak kell jót állnia, miközben a gazdaság mélyrepülést hajt végre. Dublinban cáfolták, hogy az ország az IMF-hez fordulna, miközben Klaus Regling, az új uniós mentőalap igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy a kormányok által garantált pénzre végül is egyetlen valutaövezeti tagállamnak sem lesz szüksége.

A piacot tesztelte így Dublin kedden, s másfél milliárd eurót fogadott be, ebből a 2018-as lejáratú papírok hatszázalékos, a 2014-esek 4,77 százalékos hozammal keltek el, egy százalékkal drágábban azonban, mint a nyáron.

Vannak aggasztó jelek. A Standard and Poor’s hitelminősítő szerint a pénzügyi válság miatt állami kézbe vett Anglo Irish Banknak végül 35 milliárd eurós támogatásra lesz szüksége: ez több mint az ország nemzeti össztermékének (GDP) az ötöde. Ennek nyomán a deficit elérheti a GDP 25 százalékát. Az ír jegybank elnöke szerint még szigorúbb intézkedéseket kell hozni.

Az egyébként rendkívül alacsony, alig kétszázalékos, irányadó futamidejű német államkötvényhozamhoz képest az írek immár négy, a görögök kilenc, a spanyolok 1,7 százalékos felárat fizetnek, hogy a befektetők bizalmát elnyerjék. A szerdán kibocsátó Portugália 3,7 százalékos prémiumot kénytelen fizetni. Ír ügyekben járatos brüsszeli források nem tartják kizártnak a bankválság idei kirobbanását. Az uniós intézmények folyosóin olyan találgatásokat is lehetett hallani, vajon képes lenne-e a magyar elnökség egy ilyen kihívással megbirkózni, avagy az eurózóna vezetői vennék újra kezükbe az irányítást.

Kelendők voltak a magyar papírok

Újabb sikert hozott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 3 hónapos diszkontkincstárjegy-aukciója: a mostanában megszokottnál is nagyobb túljegyzést tapasztaltak a befektetők részéről, s végül a felkínált 50 milliárd forint helyett 65 milliárd forint értékben értékesítették a papírokat. A keddi aukción csökkent az átlaghozam az előző aukcióhoz képest: 5,43 százalékos átlaghozam alakult ki, amely 5 bázisponttal alacsonyabb az előző, múlt keddi aukción elért 5,48 százalékos átlaghozamnál, és egy bázisponttal magasabb az 5,42 százalékos hétfői másodpiaci referenciahozamnál.