Kármegelőzés a hegyoldalban
– Végre nem esővel indul a nap, csak minél tovább így maradna – fohászkodik sok szőlősgazda, miután idén a szüreti szezonban már az is csodaszámba megy, ha egy hétig nem esik. Az ország legnagyobb borvidékén, a Kunságban a tavalyi, átlagosnak mondható évjáratban termett mennyiség felét szedhetik le idén. Oreskó Imre, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnökének beszámolójából kiderül, hogy a tavalyi 160 ezer tonnás termés helyett az idén jó, ha 80 ezer tonnát tudnak szüretelni a 19 ezer hektáros ültetvényekről. A legnagyobb terméskiesésre a gyalogszőlők tulajdonosai készülhetnek. Ilyen ültetvényeken szedik a sárfehért, ezerjót, kövidinkát, kadarkát, csakhogy az idén több tőkét is át kell böngészni, hogy egy vödör megteljen. Pedig a szőlő felvásárlási áraival most nem lenne baj: az asztali borok szőlőjéért a tavalyi 38–42 forintos kilónkénti ára után idén 75 forintot is megadnak a felvásárlók. A már leszüretelt illatos szőlőkért 87–94 forintot fizettek az Alföldön, míg a rajnai rizling 90 forintot ér, s úgy hírlik, hogy a kései szüretelésű sárfehérhez 75 forintért jutnak a pincészetek.
Hasonló a helyzet Izsákon is, ahol a 2006 óta eredetvédett sárfehér szőlőt termelik immár másfél évszázada. Megtudtuk, hogy az amúgy késői fajta szedését október első hetében már be is fejezik, holott átlagos évjáratokban ilyenkor szokták a szedést kezdeni.
Hiába magasak az árak, mégsem fedezik a szőlőtermelők idei költségeit, hiszen a kedvezőtlen időjárásban kényszerből szinte kizárólag a drágább vegyszereket kellett használniuk. Az elnök véleménye szerint ezért – az uniós átlagnak megfelelő – kilónkénti egyeurós felvásárlási árat kellene kapniuk.
Az idén nincs olyan borvidékünk, ahol sikerült volna teljes mértékben megvédeni a betegségektől a termést. A dombvidéki szőlők talaját sok helyütt az özönvízszerű eső mosta le, s az ilyen helyeken nemcsak a betegségek elleni többletvédekezésre kellett költeni, hanem a talajt is pótolni kellett.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint a szeszélyes időjárásmiatt az idei bor jellege is eltér a tavalyi évjáratétól: ezúttal inkább a friss, élénk savérzet, valamint a szőlőre jellemző illat- és zamatanyagok lesznek a meghatározók. Ezért nem kizárt, hogy szükség lesz a borok alkoholtartamát jelző mustfok növelésére. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta, hogy az uniós boretikett másfél mustfok emelését teszi lehetővé, de már augusztus 23-án kérték a Vidékfejlesztési Minisztériumtól, hogy Brüsszeltől mielőbb kérje meg az engedélyt további fél mustfok javításra. A főtitkár elmondta azt is, hogy a főszüret vége felé közeledve már látszik, hogy átlagosan 3 mustfokkal kevesebb a cukor a szőlőkben, ezért indokolt a javítás. Információink szerint Brüsszel további információkat kért a magyar kormánytól az ügy elbírálásához.
Horváth Csaba óvatosan fogalmaz az idei pontos terméskilátásokról, mert még nem tudni, hogy a késői fajták miként viselkednek a hátralévő napokban. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának egy korábbi termésbecslése szerint 406 ezer tonna szőlő termett 64 ezer hektáron, ebből következik, hogy a termés mennyisége nem fedezi az évente hárommillió hektoliteresre becsült hazai borfogyasztást. Most már az is lehetséges, hogy a kétmillió hektós határ közelében zárják a 2010-es szüretet.
Oreskó Imre érdeklődésünk annyit mondott, hogy a Kunsági Borvidéken a tavalyi készletekből májusig kihúzzák, ezért rövid távon nem lesz hiány borból. De valódi hiánytól nem kell tartani, mert az egyre bővülő import mellett a hazai borivók nem szenvednek hiányt.
