Bajban a bajba jutott lakáshitelek megsegítője
„Nagy meccs lesz... Az unió ugyanis megpróbálja megakadályozni a nemzetállamokat, hogy létrehozzanak ilyen társaságokat. Az ilyen társaság ugyanis rengeteg költségkiadással jár. És ettől fél az unió...” – a lapunkhoz eljutott hírek szerint ezt mondta Orbán Viktor a deviza-, illetve lakáshitelesek megsegítését célzó Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) kapcsán Kötcsén.
Azaz ezzel (is) indokolta, hogy az eszközkezelő az eredeti, augusztusi időpont helyett még szeptemberben sem áll fel. A kormány őszi parlamenti jogalkotási terve szerint a Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) valamikor október folyamán kellene a T. Ház elé terjesztenie a NET-ről szóló szabályozást. A javaslat parlamenti elfogadásának tervezett határideje a jogalkotási program szerint november.
S hogy miért csúszik a NET felállítása? A kötcsei pikniken ennek részletezését a miniszterelnök nem látta szükségesnek. Fideszes források viszont azt mondták munkatársunknak: van „egyes számú” és van „kettes számú” opció is. Az, hogy végül is melyik mellett dönt a kormány, attól függ, hogy meglesz-e a NET-hez a brüsszeli jóváhagyás. „Mert a kormánynak egyeztetni kell az EU-val arról, hogy milyen formában, és menynyit költ az ország az eszközkezelőre. Másrészt meghatározó kérdés, hogy a magyar kormány képes lesz-e megállapodni az unióval arról, hogy az eszközkezelőre költött milliárdokat ne kelljen a költségvetési hiányhoz számolni” – közölte a Fidesz egyik vezető politikusa.
Azaz a kormány a devizahitelesek megmentésekor olyan külön megállapodást szeretne az EU-val kötni a defi citszabályokról, amilyenért kilenc másik EU-tagállammal közösen a magánynyugdíjpénztárak kapcsán „harcolnak”. Korábban Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár fogalmazott úgy, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárak miatt az állami nyugdíjbiztosítási rendszer hiánya évente 300-400 milliárd forint. Mindent összevetve akár 500 milliárdot is át kell tenni a központi költségvetésből a nyugdíjkasszába, hogy a kieső részt pótolni tudjuk. Legalább anynyira legyen korrekt az unió, hogy azt a hiányt elszámolhassuk, ami emiatt keletkezik a központi költségvetésben – mondta akkor Varga Mihály.
Jelen állás szerint úgy tervezi a kormány a 2011-es költségvetést, hogy a 3 százalék alatti hiányba nem veszik fi gyelembe a magánnyugdíjpénztárakat. Ez nem jelenti azt hogy lemondtak volna erről a lehetőségről, de mivel döntés még nincs róla, most figyelmen kívül hagyják.
– A 2011-es hiánycél kellemetlen, de tartani kell – konstatálta a miniszterelnök Tapolcán, a Fidesz–KDNP frakciószövetség zárt ülésén. De a múlt héten a parlamentben is megerősítette: „idén csak 3,8 százalékkal nyújtózkodhatunk tovább, mint a takarónk ér. És jövőre sem javaslok 3 százalékosnál nagyobb nyújtózkodást”.
Korábbi hírek szerint az IMF-fel folytatott tárgyalásoknak is volt olyan szakasza, amikor kérdésessé váltak a rossz devizahiteleket átvállaló eszközkezelő felállításával kapcsolatos kormányzati tervek. A Nemzetközi Valutaalap ugyanis erősen aggályosnak tartotta a társaság létrehozását, mondván: az jelentősen megemelné a költségvetési hiányt. Akkor hallani lehetett olyan kormányzati „elképzelésekről” is, hogy a Bajnai-kormány által felvett IMF-hitel fennmaradó 6 milliárd eurós részét fordítanák a devizahitelesek megmentésére, és az eszközkezelőre, de szakértők azt mondták: e forgatókönyvnek nincs realitása, a valutaalap nem erre adta a pénzt.
Hogy mennyi pénzből gazdálkodik az eszközkezelő? A múlt héten Matolcsy György a TV2 Mokka című műsorában közölte: „amennyire szükség van”, hiszen alapvetően a hitelpiacról veszi fel a forrásokat, az állami költségvetésben nincs erre forrás. Az új intézmény pedig a Magyar Fejlesztési Bank leánycégeként jöhet létre. A nemzetgazdasági miniszter azt is elővezette: a bajba jutott devizahitelesek egyéni kérésre forintra válthatják hiteleiket, ha pedig nem tudnak törleszteni, akkor bérletre válthatják a lakásuk tulajdonjogát, melyet az eszközkezelő vásárol meg.
A Bankszövetség szerint 93 ezer devizahiteles van nagy bajban, enynyi azon hitelek száma, amelyeket már több mint három hónapja nem törlesztenek az adósok (további 250 ezer hitel esetében pedig csúsznak a törlesztéssel). Sokan a NET-től várják a megoldást. Munkatársunknak a Bankszövetséggel a nyolcpontos „akciótervről” folytatott egyeztetés után Kósa Lajos és Rogán Antal is megerősítette: az eszközkezelő nem vesz át rossz hiteleket, pénzintézeti követeléseket, az ugyanis az alapelvük, hogy aki hitelt vett fel, annak a hitelt vissza kell fizetni. Ezt a tételt információink szerint Orbán Viktor Kötcsén úgy summázta: „nincs megváltás”. Nem lesz olyan, hogy az adósnak pénzt ad az állam azzal, hogy váltsa ki a hitelt.
A jelenlegi elképzelések szerint a NET először a hitel visszaállításában próbálna segíteni, könynyítésekről való egyeztetéssel, aztán állami garanciát kínálna, végül – valószínűleg elővásárlási joggal – vásárolná meg a jelzáloggal terhelt ingatlant, melyet a lakók bérlőként használhatnának. Kormányzati források úgy számolnak: körülbelül 50 ezer bajba jutott devizahiteles szorulhat a végső segítségre. Mindez „afféle szociális transzfer is lesz. Az állam nyilván a célszerű vagyongazdálkodás szerint viszonyul egy szerényebb körülmények között élő, sokgyerekes bajba jutott családhoz, mint egy drága és nagy lakásban élő adóshoz” – mondták lapunknak. Azt, hogy a bajba jutott devizahiteleseknek milyen négyzetméterárakkal kell kalkulálniuk, egyelőre nem tudni.
