Vonzza a vendégeket a kultúrfőváros
Pécsett évente 125 ezer turista fordul meg, s ők átlagosan két éjszakát töltenek a városban. Idén az eddigi adatok alapján akár 20 százalékkal több turista érkezhet a városba, s ugyanilyen mértékben nőhet a vendégéjszakák száma is. A recesszió idején kifejezetten jónak számítanak ezek az adatok: a gazdasági válságot kevés ágazat szenvedi meg annyira, mint az idegenforgalom.
Aligha kérdéses, hogy Pécs vonzerejét alapvetően az EKF-rendezvények javították. A javulás mértéke azonban így is meglepő, a korábbi kultúrfővárosok ritkán tudtak 10 százalékos növekedést elérni az idegenforgalomban.
Az év első hónapjaiban még nem volt érezhető a turistaroham, ami azzal magyarázható, hogy akkor még kevés rendezvény volt a mecseki városban. Aztán ahogy tavasziasra fordult az idő és beindult az EKF, egyre gyakrabban kellett kitenni a megtelt táblát a pécsi szállodákban. Különösen nagy volt az érdeklődés a sok résztvevőt mozgató nemzetközi rendezvényeken, mint a vadászkür tösök versenye, a fúvósfesztivál, vagy a Pécs Cantat (utóbbin 1300 énekes randevúzott egymással). De javították a pécsi szállodák forgalmát az elmúlt hónapok rangos konferenciái is.
Elégedett lehet a két, több évtizedes múltra visszatekintő háromcsillagos belvárosi szálloda vezetősége is: a Palatinus és a Pátria az év első nyolc hónapjában 40 százalékkal növelte bevételét, 2009 hasonló időszakához képest. A Corso Hotelt idén májusban adták át, a négycsillagos szálloda 79 kétágyas szobája, valamint két apartmanja 60 százalékos kihasználtsággal zárta első négy hónapját, ami egy új szállónál komoly eredmény.
Hegyi Zsuzsannától, a Magyar Turizmus Zrt. dél-dunántúli marketingigazgatóságának vezetőjétől megtudtuk, hogy három országban különösen nőtt az érdeklődés Pécs iránt. Júliusban Ausztriából három és félszer, Horvátországból, illetve Szlovéniából két és félszer annyit turista kereste fel a várost, mint tavaly ebben az időszakban. A legtöbb külhoni vendég azonban Németországból érkezik, onnan 12 százalékkal több vendéget regisztráltak az elmúlt hónapokban.
Az EKF hatása érezhető volt a belvárosi vendéglők, pizzériák, sörözők forgalmában, és természetesen a kulturális intézmények jegyeladásaiban is. A Baranya Megyei Múzeumok kiállítóhelyein – ezek közé tartozik a Csontváry- és a Vasarelytárlat, illetve Schaár Erzsébet Utcája – július végéig összesen 100 ezren váltottak belépőt, vagyis annyian, mint tavaly egész évben. Az ezredforduló óta a világörökség részét képező ókeresztény sírkamrákat az első hét hónapban 30 ezren látták, ez 60 százalékkal több, mint egy évvel korábban. – A Pécsi Kulturális Központ koncertjeire gyakran hetekkel korábban elkelt valamenynyi jegy, sokan lemaradtak egy-egy hangversenyről – mondta az intézmény igazgatója, Laknerné Brückler Andrea.
Az érdeklődés fokozódásában nagy szerepet játszik, hogy az EKF-ről számos – igaz, nemegyszer kritikus – újságcikk jelent meg, emellett hasznosult az EKF kommunikációjára szánt kétmilliárd forint. A Magyar Turizmus Zrt. főképp a környező országokban és német földön jelentetett meg cikkeket Pécsről és az EKF-ről. A cég nagy olvasottságú lapokban, 1,7 millió utazási katalógusban és a legjelentősebb turisztikai vásárokon hirdette a kultúrfővárost. Ez mind hozzájárult Pécs turisztikai sikereihez, s kimutatások szerint a reklámok hatására például az utazni készülő osztrákok 4 százaléka határozta el, hogy célba veszi Pécset.
Kérdés, hogy az EKF elmúltával miképp tudja megőrizni, esetleg fokozni turisztikai vonzerejét a baranyai megyeszékhely. Hisz nem lesznek újra milliárdok a marketingre s a programokra is kevesebb pénz jut, mint idén. Pécs egy évben mintegy 3 milliárd forintot költhet kulturális intézményeire és rendezvényeire, s ez az összeg idén 1,8 milliárddal gyarapodott az EKF okán.
Egy felmérés szerint 2010-ben a Pécsre látogató turisták 21 százaléka az EKF-programok miatt jön, a vendégek 43 százaléka viszont a városra kíváncsi – amire persze épp az EKF hívta fel a figyelmet.
Ha program kevesebb is lesz jövőre, a város itt marad, méghozzá megszépülve és gazdagodva. Pécs leglátványosabb terei megújultak az EKF kapcsán, egy 11 milliárd forintos beruházási program eredményeképp. Hamarosan átadják a város 999 nézőt befogadó, korszerű hangversenytermét, ahová többen beférnek majd, mint a jelenleg használt, gyenge akusztikájú pécsi koncerttermekbe. Fél év alatt elkészül a Zsolnay Kulturális Negyed, s annak három hektárján valamennyi korosztályt gazdag program vár majd. Bozóky Anita, a negyed igazgatója úgy véli, hogy Pécs idegenforgalmi vonzereje az említetteknek köszönhetően nőhet a következő években. Bozóky szerint a további fejlődéshez arra van szükség, hogy Pécs kulturális intézményei összehangolt programnaptárt és okos városmarketinget dolgozzanak ki.
A tartós idegenforgalmi sikerhez az is kell, hogy a kultúrfőváros intézményei fenntarthatók legyenek. A Zsolnay negyed, a hangversenyterem, a megújult terek több százmillióval terhelik majd az amúgy is súlyosan eladósodott város kasszáját. Arról viszont, hogy a város bevételei milyen mértékben gyarapodnak a turistaforgalom növekedésének köszönhetően, egyelőre nem készült prognózis.
