Szén után kapkod a hiányzó biztos
Ha Günther Oettinger nem kési le a júliusi brüsszeli bizottsági ülést, talán sok minden másként alakult volna. Most megpróbálja kiköszörülni a csorbát, s keményen beveti magát az uniós szintű energiaügyi vitába, mert értesülések szerint Merkel kancellár nagyon megorrolt rá, hogy amikor a németek szempontjából fontos ügyet tárgyaltak Brüsszelben, az ország által delegált biztos – aki elvileg persze az európai politikát képviseli ott – nincs a helyszínen, hogy befolyásolja a beszélgetést. Befolyásolták azt mások, például a dán Connie Hedegaard klímaügyi biztos, aki amellett érvelt, hogy a veszteséges kőszénbányák működését szolgáló állami támogatási engedélyezés ez év végi megszűnése után csak úgy adható közpénz ilyen célra, ha elkészül a bezárások, átszervezések, átképzések programja is. De még a szigorú új feltételek vállalása esetén is csak 2014 októberéig, amint azt az Európai Bizottság is szorgalmazza. Németország – amely a Ruhr-vidéki bányák miatt a leginkább érintett e vitában – egészen 2023-ig akarta húzni a dolgot, de belement volna a 2018-as határidő kitűzésébe is, amit viszont inkább az Európai Parlament favorizál.
Most viszont az a furcsa helyzet állt elő, hogy a gazdasági minisztereknek úgy kell majd dönteniük, hogy a bizottság nyilvánvalóan megosztott. S bizonyára a miniszterek sem értenek egyet, hiszen Németország mellett Spanyolország érvel még hasonlóan, illetve Románia. Csak ezen országokban a kőszénbányák százezer családnak adnak megélhetést. A német kőszénbányák még tavaly is kétmilliárd euró támogatásban részesültek, a korábbi években pedig sokkal nagyobb összegek jutottak a működés fenntartására. Berlin hajlandó felajánlani, hogy a szénbányákkal kapcsolatos politikáját még az idén felülvizsgálja, s nem vár ezzel 2012-ig.
Herczog Edit, az Európai Parlament (EP) szocialista képviselője szerint Magyarországnak is érdemes lenne az alakuló szövetségbe belépnie, hiszen háromezer munkahelyet őrizhetne meg egy ideig a Márkushegyi bányában és a Vértesi Erőműben. Az EP még szavaz a támogatások meghosszabbításáról, de többpárti egyetértés látszik kialakulni, hogy 2018 lenne a megfelelőbb határidő. A kérdés az, milyen álláspontra jut a legközelebb októberben ülésező versenyképességi tanács, azaz a gazdasági miniszterek fóruma, amelynek persze gondolnia kell arra is, hogy az unió nagyra törő terveket fogalmazott meg a klímaváltozás elleni harcban: 2020-ra húsz százalékkal csökkenteni akarja a melegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, s egyben dinamikusan növelni a megújuló erőforrások arányát. A gyakorta emlegetett „zöldgazdaság” állítólagos dinamizáló hatásáról már nem is beszélve. Tény, hogy az új áramtermelő kapacitások 62 százalékát már 2009-ben is olyan erőművek adták, amelyek megújuló (víz, szél, biomassza és nap) forrásokra támaszkodtak.
S ez a trend folytatódik, erre mutat rá az uniós bizottság friss elemzése is. A tanulmány szerint 2020-ra az új villamosenergia-termelő kapacitások 64 százalékban megújuló erőforrásokból táplálkoznak majd (ezen belül a szélerőművek aránya meghaladja a negyven százalékot), 17 százalékban gázból, 12 százalékban (ötven százalékban importált) szénből, 4 százalékban atomenergiából és 3 százalékban olajból. A két évvel ezelőtti előrejelzéshez képest új irányzatok erősödtek meg, mert a gazdasági válság megváltoztatta az unió előtt álló évtizedek fejlődési ívét. A legszembeötlőbb a gazdasági növekedés lassulása. A 2000-től 2010-ig tartó évtizedben 1,2 százalékra csökkent az átlagos éves iram, amely ugyan gyorsulhat 2020-ig, elérve a 2,2 százalékot, de aztán 2030-ig újra 1,7 százalékra ereszkedik. A gazdasági tevékenység lanyhulása befolyásolja az energiaigényt, a fogyasztást, de negatív hatással van az energiahatékonyságra is. A felvázolt forgatókönyv ugyan a megújulók előretörését, az atomenergia stabilizálódását és a szénhidrogének visszaszorulását vetíti előre, de leszögezi: a károsanyag-kibocsátás jelenleg tervezett mérséklése csak akkor valósul meg, ha az unió további intézkedéseket foganatosít, új ösztönzőket hirdet meg és új szabályozást vezet be.