A Fidesz után a Magyar Nemzeti Bank is közzétette az Orbán-kormánynak szánt javaslatcsomagját, mellyel a bajba került devizahitelesek megmentését, illetve az ilyen helyzetek kialakulásának megakadályozását kívánják elérni. Ahogy azt a jegybanki stáb jelzi a közleményben, értékelésük szerint Kósa Lajos és Rogán Antal nyolcpontos intézkedési terve nem pont azt a hatást éri el, amit a benyújtói elérni szándékoztak: az MNB egyetért a bankok erőfölényének megszüntetésével és a hiteltörlesztők fokozott védelmével, ugyanakkor fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a nyolcpontos javaslat nem a megfelelő pontokon avatkozik be az ügyfél és a bank viszonyában, így a problémát valójában nem kezeli, sőt nem kívánt következményekkel járhat.

A késedelmi kamat elengedése, a hitelfutamidő egyoldalú meghosszabbítása és a banki követeléseknek a fedezetéül szolgáló ingatlan piaci értékének száz százalékban való maximalizálása kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremt és nagyban ronthatja az adósok hitel-visszafizetési hajlandóságát. Ez hatással lesz a bankok hitelpolitikájára: arra késztetheti a pénzintézeteket, hogy egyre kevésbé hitelezzenek – állítják a jegybankban. Megítélésük szerint „így a beavatkozás látszólag védi az ügyfelek érdekeit, valójában azonban a hitelhez jutás megnehezülésén keresztül éppen a szándékolttal ellentétes hatást válthat ki”.

Az MNB szerint érdemi, de a piacot nem visszafogó intézkedéseket főleg a hiteltermékek árazásában érdemes tenni. Azt javasolják a kormánynak, szabályozás útján érje el, hogy a fogyasztók számára a jövőben kétféle hiteltermék legyen felkínálható: nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött, vagy hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termék. Hozzáteszik, hogy ezeket a feltételeket a fennálló hitelállományra is alkalmazni kellene. Mindkét esetben lényegében a hitel utáni kamatfi zetés mértékét korlátoznák, azt meggátolva, hogy a bankok egyoldalúan változtathassanak a feltételeken. A jegybankban úgy látják, ez a gyakorlat vált szinte egyeduralkodóvá a magyar piacon. Ennek során a hitelezők – elemzik a helyzetet a jegybank munkatársai – általában rövid, 3–12 hónapos kamatperiódusok végén, belső üzletpolitikai döntésük alapján, önkényesen, az ügyfél számára előre nem kiszámítható módon határozzák meg a következő időszak ügyleti kamatát. Ezen árazási módszer akadályozza a hatékony versenyt, és a bankok számára az elmúlt időszakban nemzetközi összehasonlításban igen magasnak tekinthető marzsokat biztosított (a marzs ebben az esetben a bank forrásköltsége és a kihelyezett hitelen nyert kamata közti különbözet).

Szükségesnek látják továbbá olyan jogszabályok megalkotását, melyekkel kizárható lesz a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítése, korlátozhatóvá válna a marzs lehetséges mértéke, illetve lehetővé válik a hitelek devizában történő törlesztése is. Ezzel a jegybank lényegében kifejezi egyetértését a PSZÁF-fal: utóbbi szervezet vetette fel a devizahitelek törlesztési árfolyamával kapcsolatos problémákat.

A jegybank a javaslatokat szeptember 14-én küldte el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, amelynek sorsáról Matolcsynak tájékoztatnia kell az MNB-t, annak okáról is, ha a kormány nem foglalkozik a csomaggal. Kérdésünkre a sajtóosztály közölte, hogy tavasszal tájékoztatták a Magyar Bankszövetséget a projekt beindításáról, de a hivatalos konzultációk csak most kezdődhetnek el (emlékezetes, a bankok azért is támadták a fi deszes javaslatokat, mert azokról előzetesen nem egyeztetett velük a párt). Az MNB bízik benne, hogy 2011-től már alkalmazni lehet a javaslataik alapján megalkotott jogszabályokat.

Javaslatok jegybanki módra

A fogyasztók számára kétféle hiteltermék kínálható a jövőben: nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött vagy hoszszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termék; e szabályok a fennálló hitelállományra is alkalmazandóak legyenek.

A törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítésének kizárása.

A marzs lehetséges mértékének korlátozása.

A hitelek devizában történő törlesztésének lehetővé tétele.

Az MNB-s javaslatcsomag része a kötelező pozitív adóslista megalkotása, ezért szükségesnek tartják, hogy a parlament tűzze újra napirendre a 2008 őszén egyszer bár beterjesztett indítványt. Emlékeztetnek arra, hogy az adatvédelmi biztos e tárgyban született legutóbbi állásfoglalása „megvizsgálhatónak ismerte el a jól teljesítő adósokról történő adatgyűjtésének közérdekűségének kérdését.”