A legtöbb almáskertben a várt termés harmadát tették tönkre a viharok, jégesők és a kártevők. A termelők mégsem örülhetnek a kisebb termés miatt várható magas áraknak, ugyanis a megmaradt gyümölcsök tekintélyes része olyan külsérelmi nyomokkal vészelte át a megpróbáltatásokat, hogy aligha felelnek meg az étkezési gyümölccsel szemben támasztott követelményeknek. Ettől függetlenül az előzetes várakozások szerint a tavalyinál jóval többet kell majd a gyümölcsösstandokon az almáért fizetni.

Botta Zsolt tordasi gazda családjával 15 hektár, ereje teljében lévő, keresett fajtákból álló almást gondoz. A megszokott 16-17 permetezés helyett az idén 28-ra volt szükség ahhoz, hogy a csapadékban bővelkedő időben megmentsék az almát. Szerencsésnek mondja magát, mert jó minőségű a termése, és a hűtőházból csak akkor adja majd el a jó minőségű étkezési almát (aminek kilónkénti termelési költsége az idén közelít az 50 forinthoz), ha a kereskedők emelik az áraikat. A 420 ezer tonnásra becsült idei termés nagyobbik részét – 300 ezer tonnát – a hazai élelmiszeripar dolgozza fel sűrítménynek és pürének.

Az idén az átételi árak miatt biztos nem lesz olyan almásdemonstráció, mint két éve. A léalmát ugyanis az akkori árak csaknem duplájáért, kilónként 22-24 forintért, a pürének valót pedig 30-34 forintért vásárolják meg a feldolgozók. Az országban legnagyobbnak számító, osztrák kézen lévő Agrana Juice Magyarország Kft. anarcsi, hajdúsámsoni és vásárosnaményi telephelyén beindult a nagyüzem, naponta háromezer tonnánál több almát fogadnak. Amint Szigeti Zoltán igazgatótól megtudtuk, a nyári almák felvásárlása augusztus közepén, 18 forintos kilónkénti árral kezdődött, és most már 24 forintnál tartanak. Arra nem tett ígéretet, csak valószínűsítette, hogy a 150 ezer tonnásra tervezett szezon hátralévő részében az árak az értékesítési lehetőségeik bővülésével akár növekedhetnek is. Az igazgató beszámolt arról is, hogy az európai sűrítménypiacon még nem érzik az árak emelkedését, igaz, hogy eddig csak 6-8 ezer tonnát adtak el.

Lux Róbert, a FruitVeb Magyar Zöldség, Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szövetség alelnöke tájékoztatása szerint a világ jelentősebb almatermő területein szinte mindenütt elmarad a jó szezonoktól a termés. A legnagyobb exportőrnek számító Kínában a várt 33 millió tonna helyett csak 30 millió termett, de az Európai Unióban – Francia- és Olaszországot leszámítva – is mindenütt kevesebb gyümölcsöt lehet leszedni. A jelzések szerint az átlagosnak mondható 12 milliós uniós termés helyett csak 9,5 millió várható. Mindez javíthatná a magyarok esélyeit, de az alelnök szerint vérmes reményeik nem lehetnek a magyar termelőknek, mert az európai almapiacon –elsősorban az osztrák és a német területeken – tavaly dömpingáraikkal alapos piaci zavart okoztak a jelentős exportőrnek számító lengyelek. Az ottani termelők ezért óvatosabbak lettek. Pozícióik biztosítása érdekében Ausztriában a helyi gazdák ingyen osztják almájukat az iskolákban.

A FruitVeb becslése szerint az idén várt mintegy 420 ezer tonnás hazai almatermésből a szokásos 200 ezer helyett csak 150 ezer tonna lesz étkezési minőségű, ami mindenképpen áremelkedéssel jár, és ezt a nagyáruházak az importtal sem tudják letörni. Az alelnök szerint folytatódott a tartósan gyengébb hozamú fák kivágása is, az elmúlt három évben 40 ezer hektárról 35 ezerre csökkent a termő almaültetvények területe. Mártonffy Béla, a szervezet ügyvezető igazgatója nem tart a piacot romboló importtól, de fontosnak tartaná a feketepiac visszaszorítását és azt, hogy a kormány végre szánja rá magát arra, hogy a zöldség-gyümölcs nagybani kereskedelem folytatását regisztrációhoz és számos szakmai feltételhez kösse.

Idén is lesz iskolaalma-akció, ennek révén a 2010–2011-es tanévben mintegy 4-5 ezer tonna kerül a gyermekekhez. Úgy tudjuk, hogy az idei tanévre többségében ugyanazok a termelők kötöttek szállítási szerződést, akik tavaly.