Egy centit sem közeledtek az álláspontok tegnap azon a találkozón, amelyen a Fidesz lakáshiteleseket segítő nyolc pontjáról egyeztetett a bankszövetség és a Kósa-Rogán páros. Egyes javaslatokról a bankok szívesen tárgyalnak, ám több olyan is van, amelyről hallani sem akarnak.

Kósa Lajos és Rogán Antal nyolcpontos, a lakáshitelesek megsegítését célzó javaslatairól egyeztettek a fideszes politikusok a bankszövetség vezetőivel. (Noha hallani lehetett olyan híreket, hogy a konzultáción részt vesz Csányi Sándor OTP-elnök is, végül a pénzintézetet Kovács Antal vezérigazgató-helyettes képviselte.)

Ahhoz képest, hogy a bankszövetség a fideszes elképzelések ismertetésekor „sokkhatásról” beszélt, és „nonszensznek” minősítette a terv egyes részeit, a tegnapi megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón Kósa Lajos ügyvezető alelnök közölte: a megbeszélés résztvevői között egyetértés volt az alapelvekben, például abban, hogy aki hitelt vett fel, annak a hitelt vissza kell fizetnie; a nyolc pont alapján kidolgozandómegoldás nem veszélyeztetheti a hitelezési rendszert; a megoldás nem rendítheti meg a jelzálog-hitelezési rendszert, a hitelszerződések pedig két fél között polgári jogi alapon köttetnek, azaz az „együtt sírunk, együtt nevetünk” elv jegyében a kockázatokat meg kell osztani.

Rogán Antal a tárgyalásokról azt mondta: voltak olyan pontok, amelyek esetében nem állnak messze egymástól az elképzelések. A Fidesz gazdasági kabinetvezetője azt a javaslatot említette, mely szerint tartós fizetésképtelenség esetén a hitelező nem számíthatna fel büntető- vagy késedelmi kamatot, illetve egyéb extra költséget. Emellett közel kerültek az álláspontok egymáshoz arról is, hogy az intézkedések nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan megszerzését szolgáló hitelekre.

A többi esetben azonban alapos szakértői egyeztetés kell ahhoz, hogy a bankszövetség és a Fidesz véleménye közeledjen, Rogán ezen pontok között említette a középárfolyam kötelező alkalmazását a devizahitelek esetében. A két fél álláspontja két pont, a tiszta lappal indulás és a futamidő hosszabbításában volt a legmesszebb egymástól. Az előbbi azt jelentené, hogy az adóssal szembeni követelés nem haladhatná meg a jelzálog alá vett ingatlan aktuális értékének a száz százalékát, vagyis, ha a hitelt nem tudja tovább fizetni, és a lakást elárverezik, akkor nem tartozik tovább a banknak – akkor sem, ha az ingatlanért nem fizetnek annyit, amennyi a hitelből még hátra volt. Az utóbbi lényege az, hogy az ügyfél kezdeményezésére a banknak egyszer automatikus meg kell hosszabbítania a hitel futamidejét.

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke azt mondta: mindenről hajlandók tárgyalni, nyitottak a megállapodásra, de a szakértők kemény tárgyalásokat fognak folytatni. Azt mindenképpen el kell kerülni, hogy azok is segítséget kapjanak, akik nem szorulnak rá –tette hozzá. Munkatársunk kérdésére megerősítette, hogy a bankszövetség szerint a „tiszta lappal indulás” joga nem lehet visszamenőleges hatályú. Ez a bankok nemzetközi reputációja, a céltartalék képzése és az auditálás szempontjából is elfogadhatatlan. A bankok eddig is megállapodtak az ügyfelekkel a hosszabb futamidőben, ha az mind két félnek megoldást nyújtott, de a futamidő automatikus, egyoldalú meghoszszabbítása a mostani formában szintén elfogadhatatlan a számukra. A bankszövetség elnöke közölte: százezer olyan családdal számolnak, ahol a fizetési késedelem már meghaladja a kilencven napot.

A szakértői tárgyalások másfél-két hetét követően, október elején válhat a fideszes nyolc pont jogszabálytervezetté. A bankszövetség a kormánnyal is egyeztet, a probléma megoldására kínált javaslata már a kabinet asztalán van, és várják a visszajelzést – hangzott még el a tegnapi tájékoztatón.

A szervezet javaslatát valójában már több mint egy éve eljuttatta a kormánynak, igaz, az még a Bajnai-kabinet volt, választ azonban sem attól, sem a mostani kormánytól nem kapott még a szövetség. A bankok javaslata lényegében megegyezik a Nemzeti Eszközkezelő koncepciójával – már amennyit tudni lehet erről a társaságról, amelynek létrehozásáról a tervek szerint október közepéig dolgozza ki javaslatát a kormány.

A pénzintézetek elképzelése az volt, hogy azokat a hiteleket, amelyek bankeszközökkel menthetetlenek (például azért, mert az adós elvesztette a munkahelyét, így egy csökkentett törlesztőrészletet sem tud fizetni), egy állami szervezet vegye át az érintett lakással együtt. Az ingatlant a szervezet szociális bérlakásként adja ki az egykori tulajdonosnak, így annak nem kellene elhagynia otthonát.

Csak látszat a jó hangulat a bankszövetség elnöke és a kormánypárt képviselői között