Brüsszeli doppingra vár a magyar élsport
A forráshiányos magyarországi sportegyesületek felemelkedését várja az Orbán-kormány attól a törvénytől, amely az ilyen szervezeteknek nyújtott támogatások kedvező adózási elbírálásáról rendelkezik. A parlament már elfogadta az előterjesztést, de hatályba még nem lépett, ahhoz szükség van az Európai Unió jóváhagyására is. Ennek ellenére a sportvilágban komoly várakozás előzi meg a speciális adószabályok életbelépését – s ahogy szakértők látják, ez a várakozás nem is alaptalan.
A remények ugyan nagyok, ám a törvénynek mindazonáltal vannak gyenge pontjai, amelyek miatt nem magától értetődő, hogy az EU rábólint a magyar tervekre. A KPMG tanácsadó cég lapunk kérésére tanulmányozta a jogszabályt, melyet még a tavaszi ülésszakon nyújtott be több fideszes parlamenti képviselő, s július végén fogadtak el. A szakértők szerint bizonytalan a támogatás pozitív brüsszeli elbírálása, tekintettel arra, hogy a társasági adókedvezmény kizárólag a magyar sportszervezeteknek nyújtott támogatásokra vehető igénybe.
A hangsúly a magyaron van, merthogy hasonló konstrukció szerint működik már a filmipari támogatás kedvezménye, ám ott nem szűri a törvény, hogy magyar vagy külföldi a cég, amely élni kíván az alacsonyabb adófizetés lehetőségével. Ennyiben tehát más a sportra vonatkozó szabályozás. Emellett a KPMG szakértői szerint a bizottság azt is kifogásolhatja, hogy a sportélet meghatározott ágazatainak nyújtható csak a kedvezmény igénybevételére jogosító támogatás. Ebbe a körbe tartozik a labdarúgás, a kézilabda, a vízilabda és a kosárlabda mellett a jégkorong.
Az Európai Bizottság döntéseiben volt már precedens arra, hogy az országos érdekek előnyben részesítése végett intézett felhívást Magyarország felé, az adózási jogszabályok módosítását előirányozva. Erre példaként említik a szakértők a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményét: ebben az esetben a bizottság azt kifogásolta, hogy a törvény azon adófizetőket részesítette adókedvezményben, akik magyarországi helyszínen végeztek kutatás-fejlesztési tevékenységet.
A fentiek miatt az adótanácsadó szerint kérdéses az Európai Bizottság döntése. A cég egy további kockázatra is fi gyelmeztet: a támogatásban részesíthető sportszervezetek 2011-es költségvetésük tervezése során nagymértékben alapoznak a támogatásokból realizálható bevételre. Az Európai Bizottság egy esetleges elutasító döntése az érintett sportszervezeteknek jelentős bevételkiesést okozhat, ami költségvetésük átstrukturálását is megkövetelheti.
Egy másik, lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban mindezzel együtt sikerrel veheti az uniós vizsgát a magyar jogszabály. – A filmiparral szemben ezen a téren nincs olyan éles verseny, ami miatt a környező országok ellenérzését válthatná ki a sportági adókedvezmény – mondja, érzékeltetve, hogy míg a filmforgatásokért állandó versenyben állunk például Prágával, sportéletünk nem jelent ekkora kihívást a régióban. Azon szerinte is el lehet vitatkozni, hogy miért csak a magyar sportszervezetek élhetnek ezzel a lehetőséggel. – A törvény szövege alapján a Warner Brothers jogosult lenne a kedvezményre, ha itt forgat filmet, míg aManchester United nem, ha edzőtábort működtetne Magyarországon – mondja, hozzátéve, hogy a filmiparban magyar partnercég is közre szokott működni a forgatásokon, s ez a modell a sportban is működőképes tud lenni.
Információnk szerint nagyjából két hét múlva érkezhet meg a válasz a bizottságtól, hogy megfelel-e a szöveg az állami támogatási szabályokkal szemben támasztott követelményeknek. A magyar kormány előzetesen és informálisan kérte ez ügyben a bizottság véleményét. Ha esetleg lenne kifogás, akkor azt a részt ki kell venni a törvényből. Ezzel az eljárással egy hosszú procedúrát lehet megelőzni: a hivatalos notifikálási folyamat ugyanis hosszú és körülményes. Általában más, hasonló ügyekben is ez a rutineljárás.
Az adókedvezmény lényege
A Társasági adótörvény módosítása alapján a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong sportág – mint a törvényben definiált látványcsapatsportok – részére nyújtott támogatást a nyújtónál a törvényváltozás hatálybalépését követően a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek kell tekinteni, valamint a támogatónak ezzel egyidejűleg társasági adókedvezmény igénybevételét is lehetővé teszik. A támogatás nyújtója amellett, hogy a nyújtott támogatás összegét elszámolhatja adózás előtti eredményének terhére, adókedvezményt is igénybe vehet a támogatás juttatása évének és az azt követő három adóévnek a fizetendő adójából, összességé ben legfeljebb a támogatás összegének erejéig. Ezáltal a támogató akár a ráfordítás 119 százalékát is „visszanyerheti” a társasági adófizetési kötelezettségének csökkenése révén.
