Beköszönt a maszekvilág Kubában
Jövőre Kubában legalább ötszázezer fővel csökkentik a közalkalmazottak, illetve az állami szektorban foglalkoztatottak számát, s a tervek szerint ezzel arányosan nő majd a nem állami szférában (tehát a szövetkezeti, illetve a magánvállalkozásokban) elhelyezkedők száma. A szerkezetátalakítás a munkavállalók tíz százalékát érinti. A bejelentést hétfőn a Kubai Dolgozók Központja (az egységes szakszervezet) tette meg a sajtóban publikált felhívásában.
Mint a szövegben olvasható: a kormány vezetése egy ideje már dolgozik azon az intézkedéscsomagon, amelynek „bevezetése a gazdaságban és a társadalomban szükséges, és tovább már nem halasztható ahhoz, hogy hatékonyabbá váljon a termelőfolyamat”. A felhívás egyben nyomatékosítja, hogy az ország elhatározott a szocializmus építésének folytatásában, ám szükséges a gazdasági modell „aktualizálása”.
A több mint 500 ezer fős leépítés végrehajtásáról az intézményeknek és a vállalatoknak 2011 első negyedévében kell kész tervvel rendelkezniük. A kormány dolgozik azokon a szabályzókon, amelyek szélesítik a foglalkoztatás lehetőségét a nem állami szektorban. Így említik az állami tulajdon bérlését, a szövetkezeti, illetve a magánvállalkozói engedélyek körének bővítését.
Ezek szerint a reformok korszaka kezdődik a szocialista Kubában. Fidel Castro rendszere még a hatvanas évek végén tiltotta meg a maszek világot, majd a kilencvenes évek gazdasági kényszerhelyzetében – a Szovjetunió szétesésével megszűnt támogatás miatt – a külföldi beruházások mellett engedélyezték egy adott körben a „saját számlára” történő vállalkozást. Ugyancsak nyílhattak agrárpiacok, ahol a beszolgáltatási kötelezettséget teljesítő szövetkezetek, egyéni gazdák értékesíthették termékeiket. Kubai közgazdászok szerint jelenleg mintegy 140 ezer magánvállalkozónak van engedélye, akik például éttermekben, fodrászatban családtagjaikat is alkalmazhatják, létszámuk összesen félmillióra tehető. Nagyjából ugyancsak félmilliót ad ki a szövetkezeti – elsősorban mezőgazdasági – szektorban foglalkoztatottak, illetve az egyéni földművelők együttes száma.
Kuba mostani 11 milliós lakosságából 5,1 millió az aktív munkaerő, közülük 4,1 millió az állami alkalmazott. A Fidel Castro négy évvel ezelőtti megbetegedése miatt az állam- és kormányfői teendőket 2008 februárjától hivatalosan is átvevő Raúl Castro legutóbb augusztusban már jelezte a szakszervezeti központ által most vázolt intézkedéseket. Raúl akkor azt mondta, hogy több mint egymillió a felesleges munkaerő az állami szektorban. Hírügynökségek úgy tudják, hogy októberben jelennek majd meg azok a törvények, amelyek kiszélesítik a magánvállalkozások körét, illetve szabályozzák a munkaerő-felvételt, így az adózás és a társadalombiztosítás módját is.
A 84 éves Fidel Castro a napokban egy amerikai újságíró kérdésére azt válaszolta, hogy „a kubai modell már nálunk sem működik”. Utóbb, a hét végén a havannai egyetemen tartott beszédében nem cáfolta, hogy valóban tette ezt a kijelentést, de szerinte szavait félremagyarázták. Ám úgy tűnik, nem elszólás volt, hanem a nyilvánosság előtt is zöld jelzés öccsének, hogy szükség van a gazdasági – és persze társadalmi következményű – változásokra Kubában. Az öt évtizeden át szinte kizárólag az állam szerepére, illetve a szociális egyenlőségre alapozott modell – a jelek szerint – immár a vezetés szerint is működésképtelen.
