Az elemzők többsége növekedést várt, az előző hónaphoz képest júliusban azonban csak stagnált az ipari termelés az euróövezetben, és összességében egy helyben topogott a mutató az unió 27 országában is. Az egy évvel korábbi adattal összevetve azonban érdemi bővülést mértek: az euróövezetben 7,1, a huszonhét tagállamban pedig 6,8 százalékos volt a fejlődés tavaly júliushoz képest – igaz, ez is jelentékeny lassulás az előző hónapban közölt 8,3, valamint 7,9 százalékhoz képest. A legnagyobb visszaesés a tartós fogyasztási cikkeknél volt: az euróövezetben ez a terület 0,6 százalék, a teljes unióban 0,8 százalék volt havi szinten. A legnagyobb, kilenc százalékot meghaladó bővülés a beruházási javak termelésében mérte az Eurostat az euróövezetben és az unióban egyaránt.

Országok szerinti bontásban havi szinten – 3,6 százalékkal – Finnországban esett vissza a legnagyobb mértékben a termelés, ellenben a legnagyobb növekedést 5,2 százalékkal Észtország produkálta. Éves szinten a görög ipar a negatív csúcstartó 8,5 százalékos zsugorodással, és ennek a listának az élén is Észtország áll 24,5 százalékos bővüléssel. A magyar ipar júliusi teljesítményéről nem közölt adatokat az Eurostat. Elemzők szerint az euróövezeti ipar lassulása azt jelzi, hogy a nagy tavaszi nekiindulás után veszített a lendületéből a 16 országból álló övezet gazdasága. Az Eurostat jelentése újabb bizonyíték arra, hogy a második negyedévben érhette el a csúcsot a régió fejlődése, és a harmadik negyedévben már lassulás következhet – vélik szakértők.