Bérlakásépítés száz évre
Nyolcvan-száz éven át gazdaságosan és korszerűen működtethető modern bérházakkal álmodik a szakma, amely komolyan vette, hogy az Új Széchenyi-terv otthonteremtési fejezetéhez a véleményét kérték. A holnapi határidőre megérkező anyag nem hetekig és hónapokig, hanem évekig készült, és igazán megfontolandó tervezetté állt össze. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) és a Magyar Építész Kamara szakemberei tegnap konferencián ismertették állami bérlakás-építési koncepciójukat.
Az évi 40 milliárd forintos állami támogatást igénylő program húszéves távlatról szól, és évente ötezer korszerű, alacsony energiaigényű bérlakás megépítését vízionálja. Mint Váncza László építész ismertette: Budapesten a barnaövezetekben képzelik el az 500–1500 lakásos tömböket. Mindenképpen komplex rendszerben megépíthető városnegyedekben kell gondolkodni, mert azok egységes rendszerben működtethetők, vagyis építhetők fel a hamarosan Magyarországra is kötelező előírások szerint.
A kelet-európai átlag eléréséhez a következő 20-30 évben évente 10-15 ezer bérlakást kellene felépíteni, hogy munkahelyeket teremtsenek, mobilizálják a munkaerőpiacot, fejlődjön a hazai háttéripar, újrainduljon a szakképzés és kifehéredjen a szürkegazdaság. Gunther Zsolt, a munkacsoport tagja szerint az egészséges lakásmix biztosítaná, hogy a bérből és fizetésből élő orvos és takarítónő, a pályakezdő családalapító és a nyugdíjas egyaránt minőségi alternatívának tekintse a bérlakást. A közösségi, vagyis szociális bérlakások idővel olyan mintákat teremthetnek, ami szemléletváltáshoz vezet itthon is, ahol a tulajdonhoz való ragaszkodás sokak számára elviselhetetlen hitelterheket szült, másrészt megfizethetetlen felújítási költségekkel jár.
A Magyar Építész Kamara alelnöke, Ertsey Attila azt hangsúlyozta, hogy a korszerű bérházakat nem eladásra, hanem 80-100 évre kell építeni, a klímaváltozás követelményei szerint. A megújuló és alternatív energiaforrások felhasználásával az államnak kell élen járnia, és nem a gázfüggőséget fokozó és konzerváló gázerőműveket és gáztározók építését kell támogatni. Az építészkamara a fenntarthatóságot képviseli az építészetben és a településtervezésben egyaránt.
Építeni a jövőnek kell a legújabb energetikai szabályozások szerint, pillanatokon belül nem is alacsony energiaigényű, hanem passzív házakat – fogalmazták meg az előadók. Az olcsón üzemeltethető, értékőrző épületek lakbére ezer forint lenne négyzetméterenként, de a minimális rezsi miatt a lakhatási költségek összességében az alacsony jövedelműek számára is megfizethetőkké válnának.
A bérlakás-építési rendszer megteremtése azonnali költségvetési bevételeket hozna az adók és illetékek révén, valamint az építőipar feléledése segélyektől kímélné meg a büdzsét – érvelt az állami támogatás megtérülése mellett Maráczi Zsolt, a TLE elnöke. Igaz, hogy a jelenlegi uniós szabályok nem támogatják a bérlakásépítést, de legalább a mintaprojektet meg lehetne két éven belül valósítani. Pásztor Zsolt, az EUfund Kft. ügyvezetője szerint a frissen csatlakozottakkal együtt lobbizva nem lenne reménytelen a támogatás elérése. Egyelőre kiskaput a megújuló energiaforrások pályázata jelenthet.
Információink szerint az otthonteremtési fejezetben érdekeltek közül a Fundamenta lakáskassza javaslatának lehet nagy esélye támogatásra, mivel az általuk javasolt 90–108 ezer forintos éves állami támogatás – a jelenlegi maximum 72 ezer helyett – egyelőre nem kerül pénzébe a költségvetésnek, csak egy év múlva. A nagyszabású bérlakás-építési programra is szükség van, a javaslat megvalósulásának esélyeire azonban majd a jövő évi költségvetés prioritásainak meghatározása adhat elsőként némi támpontot.
