Bázel újrakalibrálja a bankszektort
Számottevő változást hoz a globális bankrendszer életébe a vasárnap elfogadott Bázel III. egyezmény, amelyet a legerősebb gazdaságok jegybankjainak és felügyeleti intézményeinek vezetői írtak alá az alpesi nagyvárosban. A nemzetközi pénzpiaci megállapodás legmarkánsabb elemei a bankok új, kötelező tartalékolási szintjét rendezik.
Bázelben a 27 ország képviselői részvételével tartott tanácskozás kétéves előkészítő munkát zárt le. A kockázatos, rizikós hitelek fedezetére szolgáló kötelező tőketartalék-ráta szintjét 7 százalékra emelik, míg az azt kiegészítő „biztonsági” és „anticiklikus puffer” 2,5, illetve 0–2,5 százalék lesz. A szabályozók 2013 és 2015 januárja között lépnek hatályba, míg a biztonsági puffert 2016–2019 között vezetik be. A bankok így sokkal jobban ellenállnak majd a gazdasági és pénzügyi nehézségeknek, a tartalékolási terhek ugyanakkor komolyabbak a jelenlegieknél.
A bankok nem járnak örömtáncot, de teljesítik a rájuk rótt kötelezettségeket – jelezte közleményében az Európai Bankszövetség (EBF). Guido Ravoet főtitkár sietett hozzátenni, hogy mindennek ára van: egyrészt a kihelyezések volumenére, másrészt a kölcsönzés költségeire vonatkozóan, azaz a gazdaság egészére hatással lesz az új szabályozás. Az európai magánszektor 75 százalékát finanszírozzák a bankok, míg az USA-ban csak 25 százalékot.
Azt az EBF is elismeri, hogy a bankok tőkehelyzetét erősíteni kell, de azzal nem tud egyetérteni, hogy az új követelményeket mindenre kiterjedő hatásvizsgálat mellőzésével, a felügyeleti érdekek mentén határozta meg a Bázeli Bizottság. Az európai bankoknak több százmilliárd euróba kerül 7 százalékosra felhizlalni a tartalékrátát, miközben az ehhez igénybe vehető eszközöket is korlátozta a Bázeli Bizottság – sérelmezi a bankszövetség. Ravoet hangsúlyozta, hogy a globális piac valamenynyi szereplőjével be kell tartatni a követelményeket, különben sérül az esélyegyenlőség. A 0–2,5 százalék közé belőtt anticiklikus pufferrel sincsenek kibékülve, mert az újabb forrásokat von el a gazdaságtól. Szerintük a határozottabb, összehangoltabb felügyeleti fellépéssel kell megakadályozni egy esetleges újabb válság kialakulását, nem pedig a bankokat kell egy „válságtartalék” feltöltésére kötelezni.
Hazai pénzügyi körökben azért az előzőektől elütő vélemények is megfogalmazódtak. A Bázel III. kritériumrendszerrel kapcsolatban nem lehet elmenni amellett, hogy a hazai bankrendszer tőkemegfelelési mutatója június végén mintegy 12,5 százalék volt. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai alapján elképzelhető, hogy akadna olyan pénzintézet, amely – ha most vezetnék be az elvárásokat – nem felelne meg a kritériumrendszernek, vagyis pótlólagos tőkepótlásra kényszerülne az anyavállalata. Az OTP és az FHB esetében azonban kedvezőbb a helyzet. – Mindketten bőven beleférnek a keretbe –mondták a Népszabadságnak szakértők. A legnagyobb hazai pénzintézet tőkésítés szempontjából kedvezőbb helyzetben van, mint az európai bankrendszer szereplőinek a többsége. Magyarország esetében viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a kormányzat éppen most vezeti be a bankadót. Ebben a helyzetben pedig akadhatnak feszültségek pénzintézeteknél. A bankadó ugyanis éppen abban az időszakban von majd el forrásokat, amikor az új bázeli kritériumok teljesítéséhez az eredmények egy részét tőkeképzésre kellene fordítani.
Szakmai körökben – Ravoet igencsak fenyegető nyilatkozatával ellentétben – ugyanakkor úgy vélik, az egyszerű banki ügyfél számára változásokat nem hoz az új szabályozás. A kölcsönhöz jutás költségei nem valószínű, hogy emelkednek, bár vélhetően lesznek, akik megpróbálják áthárítani, ám a jelenlegi gyenge hitelkereslet miatt ez aligha lesz járható út. A hitelfelvétel kritériuma változhat, elméletileg szigorodhatna. Név nélkül nyilatkozó elemző szerint viszont miután a teljes bevezetés időszaka nagyon távoli, így az is elképzelhető: a globális gazdasági élénkülés hatására annak ellenére csökken az ügyféllel szembeni elvárás, hogy a Bázel III. életbe lép. Az osztalékra már sokkal komolyabb hatásai lehetnek a fejleményeknek. Könnyen kialakulhat egy olyan trend a közeljövőben, hogy a tőkeképzés elvárása miatt a bankok nem fizetnek majd osztalékot, és rendszeren belül tartják a megtermelt pénzüket.
Politikusok és jegybankárok körében persze igen derűlátóak. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfői tájékoztatóján védelmébe vette az egyezményt, szerinte a bankrendszer hosszú távon fenntartható, biztonságos működését teszi lehetővé a követelmények megteremtésével. Ezek bevezetéséhez időt kapnak a bankok, így felkészülésük nem mehet a gazdasági növekedés rovására – tette hozzá Trichet, aki szerint az egyezmény kiszámíthatóságot teremt, s most erre nagy szükség van. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter sem félti a gazdaság talpra állását az új szabályozóktól. Szerinte a növekedés finanszírozásában a bankrendszer továbbra is élen jár, s a felkészülési időszaknak köszönhetően ezt a fontos szerepüket különösebb fennakadás nélkül is el tudják látni.
Svájci eminensek
A Bázel III. követelményrendszer nem elég szigorú ahhoz, hogy a nagybankok esetleges bedőlésének a nemzetgazdaságra gyakorolt romboló hatását kivédjék –hangsúlyozza Philipp Hildebrand, a Svájci Nemzeti Bank elnöke, aki közleményében az egyezményt megfelelő kiindulási alapnak nevezte, amelyről azonban tovább kell lépni. Daniel Zuberbühler, a svájci pénzügyi felügyelet (FINMA) alelnöke is jelezte, hogy szigorúbb követelményeket kell meghatározni.
Részletekről nem szólt, de elemzők szerint a FINMA még ebben a hónapban közli a svájci bankszektor részvevőire vonatkozó, a nemzetközi előírásoknál is keményebb, két-három százalékponttal magasabb tartalékokat előíró saját szabályozást, amely versenyelőnyhöz segítheti az ágazat két nagyágyúját, a UBS-t és a Credit Suisse-t. E bankok már eddig is a magasabb biztonsági tartalékkal dolgoztak, s bár a gazdasági krízis alaposan megtépázta mind a két pénzintézetet, viszonylag rövid idő alatt rátaláltak a válságból kivezető útra. A svájci bankok tőkeellátottsága eddig is kiugróan magas volt, az új helyi standardok átvétele nem okoz számukra nehézséget. Így az sem, hogy a Bázel III.-ban előírt hétszázalékos Tier-1 mutató helyett tizenkét százalékost alkalmazzanak. Annál is inkább, mert a júniusi adatok szerint a UBS-nél tizenhárom, a Credit Suisse-nél 11,4 százalékon állt a Tier-1 mutató.
Mi több, John Cryan, a UBS pénzügyi vezérigazgatója a tizenhat százalékos szintet célozta meg egy nyilatkozatában – emlékeztet a Reuters. Ezt a növekedési terveiket osztalékfizetésük veszélyeztetése nélkül is meg tudják valósítani, és még tőkét sem kell emelniük – hangoztatta Cryan.
