A bankok megdöbbentek a Fidesz adósmentő csomagján
A tervezet több pontja elfogadhatatlan, szakszerűtlen, és alkotmányossági kérdéseket vet fel – mondta tegnap az MR1-Kossuth rádiónak Erdei Tamás a Fidesz nyolcpontos, a devizahitelesek megmentéséről szóló javaslatáról. A Magyar Bankszövetség elnöke szerint ha a javaslatot ebben a formában bevezetnék, az hosszú távon veszélyeztetné az egész jelzálogintézmény hazai működését.
Erdei kifogásolta például azt az elképzelést, amely szerint az ügyfél kezdeményezésére a banknak automatikusan öt évvel meg kell hosszabbítania a hitel futamidejét. – A pénzintézetek négyezermilliárd forint értékű lakáshitel-állományt kezelnek, ha ennek a futamidejét egyik napról a másikra meghosszabbítanák, annak beláthatatlan következményei lennének a bankok likviditására – mondta.
A javaslatok között vannak olyanok, amelyeket már bejelentettek, mások meglévő szabályokat, például a banki magatartási kódex előírásait szigorítanák tovább, de vannak teljesen új elképzelések is. A szigorítások közé tartozik az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma. A tavaly elfogadott szabályozás eredményeként a bankok már most is csak korlátozottan változtathatnak a szerződéseken, ez azonban nem mindenki szerint hozta meg a kívánt eredményt.
Szász Károly, a pénzügyi felügyelet elnöke nemrég arról beszélt, hogy a szolgáltatók továbbra is lényegében szabadon, a fogyasztó számára követhetetlenül változtatják a kamatokat, díjaikat, költségeket. A bankok szerint azonban ez nem így van: a jelenlegi szabályok szerintük kellő korlátot jelentenek, a teljes tilalom azonban kezelhetetlen helyzetet eredményezne, mivel így nem tudnák követni a gazdasági környezet változását.
Az egyik szakember példaként említette az OTP esetét: a kilencvenes évek elején a bank mérlegfőösszegének negyven százalékát tették ki azok a lakáshitelek, melyek kamata fix 3,5 százalék volt. Ezen akkor sem lehetett változtatni, amikor az infláció elszaladása miatt a kamatkörnyezet ennél már lényegesen magasabb volt. A helyzetet végül az államnak kellett rendeznie, s ez több milliárd forintot vont el a költségvetésből.
A második pont az önkényes kamatemelések tilalmáról szól, ezt azonban nehéz önálló javaslatként értelmezni. Az említett, az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó előírások életbelépése óta ugyanis a bankok csak kamatot, díjat vagy költséget módosíthatnak egyoldalúan, márpedig ha ez utóbbi lehetőséget elveszik a bankoktól, akkor a kamaton sem önkényesen, sem másként nem tudnak módosítani.
A hitelek ingyenes előtörlesztése egy idén márciusban hatályba lépett jogszabályt írna felül, amely a fogyasztási hitelek esetében az éven belüli kölcsönöknél fél, az éven túliaknál egy százalék, míg a jelzáloghiteleknél két százalékban maximálta az előtörlesztési díjat. Egy lakáshitel esetében az ingyenes előtörlesztés tehát egymillió forintonként húszezer forint megtakarítást jelent, ami amellett, hogy nem jelentős tétel, az igazán nehéz helyzetben lévő adósoknak nem is jelent valós segítséget, hiszen nekik már a havi törlesztőrészletek fizetése is problémát jelent.
Már ismert, hetekkel ezelőtt bejelentett javaslat a devizahitelek esetében a jegybanki vagy a bankok saját középárfolyamának kötelező alkalmazása a devizavételi árfolyamok helyett. Egy átlagos lakáshitel esetében ez havi egy-kétezer forintos törlesztőrészlet-csökkenést jelent, a bankoknak azonban összességében súlyos érvágást. Értesülésünk szerint a bankszövetség számításai szerint ez évente 20-30 milliárd forint bevételkiesést jelentene, míg a PSZÁF 10-20 milliárd forintos mínusszal kalkulál.
Szemben a többi javaslattal, erről már volt érdemi egyeztetés a bankok és a kormányzat között. Információnk szerint a bankszövetség ezen kompromisszumos javaslatként az MNB álláspontját támogatta: a jegybank szerint a középárfolyam alkalmazása helyett a devizavételi és -eladási árfolyamok közötti rést kellene 1,5-2 százalékban maximálni.
A biztosítékot azonban leginkább a teljesen új elképzelések verték ki a bankoknál. A szakértők a futamidő ügyfél által kezdeményezett automatikus meghosszabbításával kapcsolatban – az Erdei Tamás által említett likviditási problémák mellett –arra hívták fel a figyelmet, hogy ennek eredményeként a bankok ennyivel, vagyis öt évvel rövidebb maximális futamidővel fognak csak hitelt kihelyezni.
A pénzintézetek nem szeretik, ha a futamidő vége már belenyúlik a nyugdíj időszakába, ez ugyanis törlesztési kockázatot jelent. A bankok ráadásul már most is tízezres nagyságrendben alakítják át hiteleiket, például hosszabbítanak futamidőt, hogy így csökkentsék az adósok terheit, ám ezt csak annál teszik meg, akinél látják, hogy mindent meg is tesz annak érdekében, hogy tartozását rendezze. Ha egy rossz adós hitelének futamidejét kell meghosszabbítani, az növeli a kockázatot, és a céltartalékképzés miatt további költséggel jár.
Jogi nonszensznek nevezték a szakértők a tiszta lappal indulás jogának megteremtését. Ennek lényege ugyanis az, hogy ha egy hitel bedől és a tartozás összege meghaladja a fedezetül szolgáló ingatlan aktuális piaci értékét (ez manapság gyakran előfordul az árak csökkenése és/vagy az árfolyamok alakulása miatt), akkor a bank csak a lakást viheti, a vételár és a tartozás közötti különbözetet pedig veszteségként le kell nyelnie. A hitelek többségénél azonban nemcsak a lakás jelent fedezetet, hanem az adós jövedelme, illetve a kezesek. Ezek annullálása egy már létező szerződésben alkotmányossági aggályokat vet fel.
Utóbbi szempontból lehet probléma azzal a javaslattal is, amely tartós fizetésképtelenség esetén megtiltaná a büntető- és késedelmi kamatok kivetését. A késedelmi kamatról ugyanis a polgári törvénykönyv rendelkezik, s ennek tiltása azt jelentené, hogy minden más esetben lehet alkalmazni, csak a lakáshitelezésnél nem, ami diszkriminatív intézkedés lenne.
Nem lelkesedtek a lapunk által megkérdezett banki szakértők: szerintük a javaslatok többsége nem jelent érdemi segítséget a nehéz helyzetű lakáshiteleseknek, miközben összességében több tízmilliárd forintos bevételkiesést jelentenek a bankszektornak, amit az a jelenlegi helyzetben (bankadó, a rossz hitelekre megképzett magas céltartalékok) már nem tud elviselni.
