Adót vetne ki az MSZP a pénzügyi tranzakciókra
Az MSZP határozati javaslatot nyújtott be a parlamentben, amelyben felkérik a kormányt, hogy dolgozza ki a pénzügyi tranzakciók megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot. A Szekeres Imre nevével fémjelzett indítvány szerint erre egyebek közt a pénzügyi és gazdasági válságok jövőbeni elkerülése, illetve hatásainak elviselhetőbbé tétele miatt van szükség, de az indokok közt felbukkan a rövid távú, spekulatív befektetések destabilizáló hatásának elkerülése is.
A javaslat szerint az adót minden szervezett piacon (tőzsdén) kötött azonnali és származékos ügylet, valamint minden tőzsdén kívüli származékos tranzakció után ki kellene vetni, amely közvetlen kapcsolatban van a kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszközök árával. Az adó mértéke minimum az adó alapjának 0,05 százaléka lenne, s egyenlő mértékben fizetné az ügylet két szereplője, azaz az eladó és a vevő, de csak azon ügyletek után kell adót fizetni, ahol legalább az egyik résztvevő belföldi.
A befolyó adó 75 százaléka kerülne a nemzeti költségvetésbe, a fennmaradó rész pedig az EU keretein belül létrejövő speciális alap forrása lenne. Ezt az alapot az érintett tagállamok hozzák létre, és az EIB kezelné. A pénz csak a csatlakozó tagállam által meghatározott társadalompolitikai célokra lenne felhasználható. Az alap működését akkor kezdi meg, ha a tagállamok legalább 55 százaléka, valamint a népesség legalább 65 százalékát kitevő számú tagállam csatlakozik a kezdeményezéshez – vagyis a jelentős politikai és gazdasági súllyal rendelkező országokra is szükség lenne, hogy az alap stabilan tudjon működni.
Mentességet élveznének a termékek és szolgáltatások exportja és importja kapcsán létrejött azonnali árfolyamügyletek, a magánszemélyek saját számláján bonyolított, 200 000 euró összeget évente meg nem haladó pénzügyi tranzakciók, valamint a közvetlen befektetésként, szervezett tőzsdén lévő társaságok ellenőrző részesedésének megszerzése is.
A határozati javaslat szerint a törvény tervezetét 2011. január 31-ig kellene a kormánynak az Országgyűlés elé terjesztenie.
Szekeres javaslatának időzítése érdekes, az uniós pénzügyminiszterek e heti találkozóján ugyanis arról született döntés, hogy addig nem foglalkoznak a pénzügyi tranzakciós adóval, míg az Európán kívüli pénzügyi központok nem társulnak a kezdeményezéshez. Enélkül ugyanis a befektetők Európán kívüli piacokra vihetik ügyleteiket.
Ezzel a szocialisták is tisztában lehettek, mint ahogy azzal is, hogy javaslatukat a kormány – legalábbis ebben a formában – valószínűleg nem fogja támogatni.
