A PSZÁF elnöke szerint a devizahitelesek gyakran még mindig előnyösebb helyzetben vannak, mint azok, akik forinthitelt vettek fel, és fizetési képességük is jobb, a kilencven napnál régebben nem fizetők aránya alacsonyabb, mint a forinthitelesek esetében.

Szász Károly

A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a devizahitelesek között messze több az újratárgyalt, átalakított kölcsön, ami javítja a statisztikát, illetve a lakáshitelek nagyobb része devizaalapú, míg a forinthitelek között sok az áruhitel, márpedig a kölcsönből vásárolt tévéről könnyebb szívvel mondanak le a háztartások, mint a hitelből vett lakásról.

Szász Károly ettől függetlenül minden lakáshitelest óva intett attól, hogy abban bízzon, az állam majd kifizeti helyette a tartozását. A szerződésben foglalt kötelezettségének mindenkinek eleget kell tennie, a szolgáltatóknak pedig arra kell törekedniük, hogy egyedi megoldásokat találjanak, és tartózkodniuk kell az ügyfelek számára hátrányos szerződésmódosítástól –mondta.

Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban az új felügyeleti vezetés elődeinél egyébként is keményebb álláspontot képvisel. A tájékoztatón Szász Károly elmondta, hogy javasolják a kormánynak az egyoldalúmódosítások teljes tilalmát. Az elnök szerint a tavaly elfogadott új szabályozás nem hozta meg a kívánt eredményt. A cél az lett volna, hogy korlátozzák a bankok, pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítását, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a szolgáltatók továbbra is lényegében szabadon, a fogyasztó számára követhetetlenül változtatják a kamatokat, díjaikat, költségeket. Az adósok helyzetét javítaná a felügyelet másik javaslata is. E szerint a devizahitelek törlesztőrészletét a bankoknak nem a devizaeladási, hanem a középárfolyamon kellene kiszámolniuk, ami egy átlagos lakáshitel esetében éves szinten tízezer forintos nagyságrendű tehercsökkenést jelent. Szász Károly reményei szerint ez a javaslat még az ősszel a parlament elé kerülhet.