Mégsem tér le az útról a kormány
– Gazdaságtörténeti jelentőségű döntés született – vezette fel tegnap Matolcsy György a tájékoztatóján, hogy a kormány 2011-re három százalék alatti hiány mellett tervezi az államháztartás gazdálkodását. A korábban 3-4 százalék feletti hiányt is elképzelhetőnek tartó, az uniós egyezmények kényszerítő erejét vitató kormány nemzetgazdasági minisztere szerint 2004 óta nem volt olyan kormánya Magyarországnak, amelyik teljesítette volna az Európai Unió stabilitási és növekedési paktumának erre vonatkozó részét. Beszédéből az is kiderült, hogy ehhez a döntéshez nélkülözhetetlen volt az uniós pénzügyminiszterek napokban tartott tanácskozása, ahol világossá vált Matolcsy, illetve rajta keresztül az Orbán-kormány számára, hogy az EU ennél nagyobb hiányt nem támogat. Épp ezekben a hónapokban folyik a munka, amely a hiánycélt figyelmen kívül hagyó tagállamokkal szembeni határozott fellépés lehetőségét teremti meg az unió számára. Október végére kristályosodik ki, hogy milyen szankciókat alkalmaznak a renitens országokkal szemben: a listán a szavazati jog megvonása mellett szerepel a kohéziós és strukturális alapokból származó támogatások megvonása; az engedékenyebb javaslatok a mezőgazdasági támogatások hozzáférését nem tagadnák meg.
A füst tehát felszállt – ahogy a nemzetgazdasági tárca vezetője is fogalmazott –, a kormány hoszszas lebegtetés után végül elkötelezte magát az Európai Unióba lépéssel vállalt hiánycél teljesítése mellett. Ennek azonban számos feltétele van a miniszter szerint. Így: idén nem mehet 3,8 százalék fölé az államháztartási hiány, jövőre is be kell szedni a bankoktól a 200 milliárd forint különadót, a gazdaságnak 2,5-3,0 százalékkal kell bővülnie, illetve a kiadási oldalon „keményen, részrehajlás nélkül” kell véghezvinni egy olcsóbb, hatékonyabb közigazgatáshoz vezető államreformot. A feltételek közé tartozik még az állami vállalatok rendbetétele. Nem veszik figyelembe viszont a magánnyugdíjpénztárak elszámolását – azt ugyan továbbra is szorgalmazzák, hogy az emiatt kieső állami bevételeket be lehessen kalkulálni a hiánymutatóba, ám a vita még csak most kezdődött erről, ezért a három százalék alattimutatót e nélkül kívánják elérni.
Sorban haladva: Matolcsy szerint a 3,8 százalék idén teljesíthető, ha befolyik a bankoktól az idén várt 200 milliárdos különadó. Hogy jövőre is beszedhető-e, arról nem szólt egyértelműen a miniszter, de az erre hivatott hatóságokra támaszkodva úgy vélte, képesek lesznek elérni ezt az összeget. A gazdasági növekedés esélyéről nem lamentált, ellenben arról beszélt, hogy normál esetben egyszázalékos növekedés mintegy 100 milliárd forint bevételt hoz a büdzsének, ám most elsősorban az export húzza a gazdaságot, ahol lehetőség van az adó visszaigénylésére, ezért reálisan 50–70 milliárddal lehet számolni.
Ami a kiadások megkurtítását illeti, a kérdésre, hogy ezalatt kell-e érteni az Orbán Viktor miniszterelnök által említett, a Népszabadságban megjelent „ezermilliárdszámot”, Matolcsy elmondta, hogy nagyságrendekkel kell csökkenteni a közigazgatás kiadásait. Ám ezt a nagyságrendet ő 100-200 milliárd forintban állapította meg, ami sok apró tételből áll majd össze. Kérdés az is, mit ért Matolcsy nagyságrend alatt: az idei büdzsében csak a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásaira közel 3500 milliárd forintot költenek terv szerint, ennek pedig alig öt százaléka a miniszter által említett levágható rész.
Tegnap az is világossá vált, hogy a kormány nem kívánja meghosszabbítani a hitelezésen alapuló együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal és az Euró pai Unióval. A futó szerződéseket lezáró tárgyalásokat októberben megtartják – közölte a miniszter –, de új kölcsönt nem vesz fel Magyarország, mert nem szorul rá. Szavaiból az derült ki, a kormány szerint a hiányra vonatkozó stabilitási követelmény teljesítése, valamint a strukturális reformok megteremtik azt a bizalmi légkört a piacon, amely stabillá teheti az államadósság finanszírozását. (Ezt egyébként szakértők is így látják, hozzátéve, hogy a befektetők hangulata hullámzó, ezért biztonságot adna egy IMF-védőháló). Matolcsy emlékeztetett, hogy az állam most is képes a piacról finanszírozni magát.
A miniszter szerint az euró bevezetéséről először 2012-ben érdemes beszélni, akkor lehet teljesíthető céldátumot kitűzni. Matolcsy arról is beszélt, hogy a magyar kormány távlati célkitűzése a nullszaldós büdzsé, s támogatják azt az uniós kezdeményezést, amely a recessziómentes években ennek elérését javasolja a tagállamoknak. Az esetleg keletkező többlet pedig pénzügyi alapokba vándorolhatna, ami később, a rosszabb évek idején jelenthet segítséget.
A bejelentés után a forintpiacon megjelentek a vevők, a napközben 226 forintra is erősödő svájci frankot délután 222,8 forintért meg lehetett venni, az euróért 287,3 forintot adtak.
Marad 2 millió a jegybankelnök fizetése
– A miniszterelnök, a kormány és a parlament álláspontja is változatlan, így érvényes marad az a döntés, miszerint 2 milliós a plafon a közpénzből gazdálkodó intézmények vezetőinek a fizetése esetében – közölte Szijjártó Péter egy tegnapi sajtótájékoztatón. Határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy változatlan marad-e a döntés, ha az EU gazdasági bizottsága jogsértési eljárást indít Magyarországgal szemben. A miniszterelnök szóvivője szerint a magyar emberek igazságérzetével és a jó erkölccsel is ellentétes az, hogy az ország jelenlegi helyzetében a közpénzből gazdálkodó intézmények vezetői 4-5-8 milliós fizetéseket tettek zsebre. – Ez akkor is így van, ha valaki Brüsszelig szalad panaszkodni, a magyar parlamenttel és a magyar emberekkel szemben – mondta Szijjártó Péter. (Cs. I.)
Későn jött a kijózanodás?
A piac biztos értékelni fogja a magyar kormány – nagy nehezen bevállalt – elkötelezettségét a konvergenciaprogramban lefektetett hiánycélok (idén 3,8 százalék, jövőre 3 százalék alatti deficit) mellett, de a hatás csekélyebb lesz, mintha a döntés hónapokkal ezelőtt megszületett volna – ért egyet piaci elemző és volt pénzügyminiszter. Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője úgy véli, a nemzetközi pénzpiacokat most sokkal jobban foglalkoztatják az újabb gazdasági recesszió bekövetkeztéről érkező jelek, ezért a hangulat a következő hónapokban nem fog javulni. A forint árfolyama ideig-óráig kedvezően mozdulhat el a hírekre, de előbbre tekintve inkább a volatilitás határozza meg a piacokat: a cégnél ezért úgy gondolják, a svájci frank még idén eléri a 230 forintos szintet. A befektetők idegessége pedig Magyarország országkockázati felárában is megmutatkozhat.
Ezért tartja megkésettnek a bejelentést Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, aki ugyanakkor üdvözölte, hogy az Orbán-kormány tartja magát a korábbi kabinet által követett konvergenciapályához. Értékelése szerint a fordulatot az Ecofin-ülésen kapott visszajelzések válthatták ki, valamint az árfolyamgyengülés okán egyre jobban eladósodó háztartások miatt is lépnie kellett a kormánynak. Úgy véli, további bizalomerősítő hatással járna, ha a kormány folytatná az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal – ha nem is egy újabb hitelről, de a folyamatban lévő kölcsön törlesztésének kinyújtásáról érdemes volna szerinte tárgyalni.
Folytatni kell a leginkább rászorultak gáz- és távhőár-támogatását, de csak úgy van értelme, ha a kedvezményezettek részt vesznek az energiahatékonysági programokban – jelentette ki a kormányszóvivői tájékoztatón Matolcsy György.
