Tízmilliárdos támogatás-elvonás
Áprilisi tréfa áldozata lett hét önkormányzat: 2010. március 31-én és április elsején levelet kaptak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ), amelyben egyenként mintegy 1,5 milliárd forint uniós forrás elnyeréséről értesítették őket, ám az Orbánkormány a napokban úgy határozott, visszavonja a támogatásról szóló döntést. Szeged, Pécs, Miskolc, Székesfehérvár, Érd, Szombathely és Debrecen önkormányzata a térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai, elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztésére, illetve regionális információs társadalom kiépítésére használhatta volna fel a közösségi pénzt.
Az érintett önkormányzatokat nem érte teljesen váratlanul a döntés. Úgy tudjuk, július végén kaptak egy levelet az NFÜ illetékes közreműködő szervezetétől, a VÁTI-tól, amiben jelezték, hogy felülvizsgálják a felhívást, ezért kérik a helyhatóságokat, hogy függesszenek fel minden, a projekttel kapcsolatos tevékenységet. Legközelebb az augusztus 20-i ünnepek után jött értesítés, amelyben a VÁTI már közölte, hogy felfüggesztették a pályázatot.
– Az értesítés kézhezvételekor már javában zajlottak a szerződéskötéshez szükséges előkészületek, de érvényes, aláírt támogatási szerződésünk nem volt – mondta Fauszt Zoltán, Debrecen aljegyzője. –Ügyesen voltak megfogalmazva a feltételek, ugyanis csak akkor kötötték volna meg velünk a támogatási szerződést, miután elindítottuk az első közbeszerzési eljárást – tette hozzá Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere.
– Csakhogy eddig el sem sikerült jutni, mert egymásnak ellentmondó feltételeknek kellett volna megfelelni a közbeszerzések során, ám a közreműködő szervezet nem igazán tudott választ adni az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre, a lehetséges megoldásokra – tette hozzá. Mint Nagy Sándor mondta, néhány tízmillió forintot költöttek eddig a projekt előkészítésére. Székesfehérvárnak hozzávetőlegesen 15 millió forintjába került eddig a fejlesztés előkészítése, és közbeszerzési pályázatot még nem írt ki – tudtuk meg Bóka Viktor jegyzőtől. Debrecenben ezzel kapcsolatban annyit mondtak, hogy a speciális informatikai rész kimunkálásához vettek igénybe külső szakértőket. Remélik, hogy az előkészítés során elkészített felméréseket, terveket, megvalósíthatósági tanulmányokat esetleg egy másik pályázathoz fel tudják használni.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) megtudtuk, több okból is problémásnak találták a pályázati konstrukciókat. Az eredeti elképzelések szerint a hét régióban (megyei jogú városokban) egy-egy alkalmazásszolgáltatási központ állt volna fel, amelyhez a régió önkormányzatai csatlakozhattak volna. A központok az önkormányzatok belső működéséhez nyújtottak volna informatikai támogatást (például iratkezelésben, szociális és gazdálkodási kérdésekben, gyámügyi vagy építéshatósági ügyintézésben). Mint a tárcánál mondták, az eredeti elképzelések alapvető problémája, hogy azok nem illeszkednek a közigazgatás teljes átalakításának új koncepciójához, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készít elő – igaz, nem is illeszkedhetnek, hiszen a felhívások és a döntések még az előző kormány idején születtek.
Aggályosnak találták, hogy a régiónkénti központok nem biztosítanának egységes folyamatokat, egymástól jelentősen eltérő ügyintézési megoldásokat eredményeztek volna. Ennek hátrányait az ügyfelek érezték volna meg. Illetve túlzottan magasnak találták a tervezett rendszer költségeit, és nem tartották megalapozottnak azt a várakozást, hogy a központok között kialakuló piaci verseny lenyomta volna a szolgáltatások árait, hiszen a regionális operatív programokból csak az adott régióban megvalósított tevékenységeket lehet finanszírozni, így a központok területükön monopolhelyzetbe kerültek volna.
A folyamatok egyik esetben sem értek olyan szakaszba, amely kormányzati kötelezettségvállalást jelentene – közölte a szaktárca. A pályázati konstrukciók törlésének és a támogatói döntések visszavonásának következményeit a kormány mérlegelte. A fenti körülmények – különösen a pályázatok előrehaladása, állása ismeretében – és indokok alapján mindez jogszerűen történhetett meg – tették hozzá. Így aztán nincs is miért panaszkodni.
Azzal kapcsolatban, hogy tervez-e bármilyen jogorvoslati kérelmet az önkormányzat, különféle válaszokat kaptunk, de alapvetően semelyik helyhatóság sem megy neki az NFÜ-nek és a szaktárcának. Nagy Sándor annyit jegyzett meg: nem szerencsés ez a fajta eljárás. A debreceniek senkit sem hibáztatnak, mert, mint mondják, a szokásos pályázati eljárás szerint a kedvezményezett írásos értesítést kap a pozitív bírálati döntésről, de egyben felhívják rá a figyelmét, hogy a támogatási szerződés megkötése előtt csak saját felelősségére kezdheti meg a megvalósítást. Az önkormányzatok számára a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy érvényes szerződés hiányában pénzügyi kötelezettséget vállaljanak. Veres László, Miskolc polgármesterének kabinetfőnöke azt mondta: a projekt megkönnyítette volna az életet, a hatóság és a lakosság között egyszerűbbé vált volna az ügyintézés. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben ismét megnyílik a lehetőség. Hasonlóban bízik Érd és Székesfehérvár is.
Szakértők szerint azonban nem szabad ilyen könnyen túllépni az ügyön. Az történt ugyanis, hogy már nemcsak a nagyberuházások és a kiemelt fejlesztések, de az ezeken kívüli, mondhatni, átlagos pályázatok is a kormány közvetlen felügyelete alá kerültek. Persze csak azok, amelyek politikai vagy gazdasági szempontból fontosak – teszik hozzá.
A nemzeti fejlesztési és a közigazgatási és igazságügyi minisztérium október közepéig elkészíti a közigazgatás teljes átalakításának új koncepcióját, amelyben a nagyvárosi és a kistelepülési igényeket egyformán figyelembe kívánják venni. A módosított fejlesztési elképzeléseket az önkormányzati érdekszövetségekkel egyeztetve tervezik kidolgozni. A mostani döntéssel felszabaduló forrásokat a felfüggesztett pályázatokhoz hasonló célokra szeretnék fordítani. A belső megosztás arányai változhatnak, és több önkormányzat részesülhet a támogatásból.
