Szerinte egyértelmű, hogy a másik megoldást kell alkalmazni, azaz pénzt kell pumpálni a gazdaságba, és olyan magas megtérülési beruházásokat kell elindítani, amelyek tartós nyereséget hoznak nemcsak a tulajdonosuk, de az adóbevételeken keresztül az állam számára is. Helytelen, hogy a politikusok a deficittel foglalkoznak ahelyett, hogy az értékteremtéssel, vagyongyarapítással kapcsolatos programokat terveznék – vélekedett. Azért, hogy idáig fajult a helyzet, a pénzpiaci befektetők nagyban ludasok, s a mostani megszorításokból is ők profitálnak – jegyezte meg.

Mint mondta, a piac mindenhatóságáról, önszabályozásáról szőtt neoliberális gazdaságpolitikai elméleteket egyszer s mindenkorra sutba lehet dobni, a mostani gazdasági-pénzügyi világválság ezt fényesen bebizonyította.

Joseph Stiglitz: A magyarok jobb helyzetben vannak, mint a görögök

Stiglitz rögtönzött sajtótájékoztatóján kitért Magyarország helyzetére is. Szerinte könnyebb helyzetben vagyunk, mint a szintén súlyos gondokkal küszködő görögök, mert ők az euróövezethez történt csatlakozásukkal kiadták a kezükből a monetáris politika irányításának lehetőségét, ezzel szemben nálunk ez az egyik lényeges eszköz, amelyet értelmesen használva elő lehet segíteni az ország gazdasági fejlődését és fokozni lehet versenyképességét.

Az Egyesült Államokban eltérő a helyzet – folytatta –, ott padlón van az alapkamat, a tőkeköltségek alacsonyak, így a beruházások finanszírozása előtt nyitva áll az út. Ennek ellenére Stiglitz borúlátó a világ vezető gazdaságának jövőjét illetően, ezt a magas munkanélküliségi adatokra alapozza. A válság kitörése óta a 10 százalékot súrolja a munkanélküliségi ráta, lejjebb kellene mennie. A közgazdász szerint a piac önszabályozó mechanizmusa egyszerűen nem működik, példaként erre az amerikai ingatlanpiacot hozta fel, ahol a válság idején évente 2-3 millió fővel nőtt az otthontalanok száma, miközben az árverésre szánt ingatlanok százezrei állnak üresen.