Pénzhiányos települések
A települési önkormányzatok tavaly 3284,4 milliárd forintból gazdálkodtak, vagyis az előző évben kimutatott bruttó hazai termék (GDP) közel 12,6 százaléka fordult meg az önkormányzati rendszerben. A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat szerint ez a pénz 7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a válság hatásának betudhatóan. A válság mellett ciklikus okokkal is magyarázható, hogy a települések együttesen 82,5 milliárd forint deficittel gazdálkodtak: a választások előtti évben rendszerint megnyílik a kassza, s beindulnak a beruházások, fejlesztések. Az adatok is ezt igazolják vissza: nem az önkormányzatok működése emésztette fel a rendelkezésre álló pénzeket, ezen a soron ugyanis 152 milliárdos többletet jelez a törvényjavaslat. A fejlesztések, felhalmozások kiadásai viszont bő 234 milliárd forinttal haladták meg az erre a célra eredetileg szánt bevételeket (például földek, részvények értékesítéséből). De az állami hozzájárulások is csekélyebb mértékben csordogáltak ebben az időszakban a településekhez. A javaslat szerint a működési megtakarításból is csatornáztak át pénzeket a fejlesztésekre az önkormányzatok.
Szakértők szerint azonban a neheze csak most vár a települési önkormányzatokra. Már tavaly is látszott a helyi adókon, hogy megtorpant a gazdaság, de akkor még minimálisan nőni tudtak az adóbevételek. Az adófi zetés sajátossága miatt a mélypont idén várható. S nem csak ez sújtja az önkormányzatokat: az elmúlt években nagyon rákaptak a kötvénykibocsátásra, mert úgy ítélték meg, hogy más forrásból nem tudják növelni költségvetésüket – egyik leggyakrabban hangoztatott panaszuk szerint az állam csak a feladatokat telepíti helyi szintre, de nem gondoskodik azok fedezetéről. Az adósság visszafizetése azokat a településeket hozza majd kellemetlen helyzetbe az előttünk álló időszakban, ahol nem képeztek fedezetet a lejáró adósság törlesztésére. Nem egy közülük devizában adósodott el, s most a gyenge forint miatt nőtt a törlesztendő összeg.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy ha bárkit megkérdezünk az önkormányzati alrendszerben, lát-e lehetőséget forráskivonásra, szinte bizonyosan azt vágja rá, hogy ez elképzelhetetlen – függetlenül a politikai hovatartozástól.