Félautomatikus büntetések
Fordított logikával szavaznak majd a pénzügyminiszteri tanácsban januártól, vagyis ahhoz kell majd minősített többség, hogy a bizottság javaslata ellenére ne büntessék meg valamely fegyelmezetlen tagországot. Ezt emelte ki tegnap többek között Olli Rehn pénzügyi biztos, örömmel nyugtázva, hogy az uniós pénzügyminiszterek rábólintottak a javaslatcsomagra. A jogalkotási javaslatokat a bizottság szeptember végén hozza nyilvánosságra, s a parlamentnek is lesz még egy-két szava a fejleményekhez, de a görög válság tanulságaként januártól minden év első fele az adatok és a politikák egyeztetésének időszaka lesz. A benyújtott stabilitási és konvergenciaprogramok, a következő évi költségvetések főbb számai, a bizottság gazdasági előrejelzése, a stratégiai reformok végrehajtásának állapota kerül a figyelem előterébe, s a pénzügyminiszterek az európai folyamatok tükrében is megfogalmaznak majd ajánlásokat az egyes tagországoknak, még a nemzeti költségvetések elkészülte előtt.
Ezen ajánlásokat meg kell fogadni, s a stabilitási paktum követelményeinek is meg kell felelni. Ha nem, jönnek a „félautomatikus” szankciók, melyek részleteit korábban már többször közzétette a bizottság, ám ezekről is jogalkotási javaslatokat kell előterjeszteni. A lényeg: az uniós pénzeket is meg lehet vonni nem teljesítés esetén. A cél a megelőzés, s a szintén már publikált javaslatok értelmében – a költségvetési hiány mértékén túl – az adósság szerkezetének, a versenyképességi mutatóknak, a strukturális reformoknak a beható vizsgálata.
Dűlőre jutottak a pénzügyminiszterek az új pénzügyi felügyeleti rendszer keretét illetően is: januártól működhet a rendszerkockázati tanács, élén az Európai Központi Bank elnökével, valamint a három hatóság (a banki, a biztosítói és az értékpapír-piaci), amelyek bizonyos esetekben kimondhatják a döntő szót a nemzeti felügyeletek vitáiban, vagy egyes pénzintézetekre nézve hozhatnak kötelező érvényű intézkedéseket. Ez is csak a kezdet persze, hiszen – mint Barnier belsőpiaci biztos emlékeztetett rá – még nagyon sok piaci termék, folyamat szabályozása van hátra, de a hatóságok felállítása elől elhárultak az akadályok, miután az Európai Parlament is előzetesen áldását adta az alkura, s várhatóan a plenáris szavazást még ebben a hónapban megejti.
Arról viszont egyelőre „termékeny” vita folyik, hogyan járulhatnak hozzá a bankok a bankválságok megoldásához, költségeinek fedezéséhez. Két téma van az asztalon: a tranzakciós adó, amelyhez azért globális támogatást is kellene szerezni, illetve a bankadó (vagy banki illeték), amelyet például Nagy-Britannia is kivet januártól – a külföldi pénzintézetek londoni vállalkozásaira is, ami ellen a németek például tiltakoznak. A magyar kormány már kivetett ilyen adót a pénzügyi szolgáltatókra, oly módon, hogy a teher mértéke kiverte a brüsszeli biztosítékot. A folytatódó vitának és elemzésnek az a célja, hogy számba vegyék az előnyöket és a gazdasági hátrányokat, valamint egyezségre jussanak a bevétel célját illetően: válságmegoldó alapba menjen-e, vagy a költségvetésbe, netán mindkét kalapba.
Éles bírálatokkal illették az eurózóna pénzügyminiszerei a szlovák parlament döntését, amellyel kivonta Pozsonyt a görögök támogatására létrehozott 110 milliárd eurós alapból. A szlovákokra jutó 816 millió eurót így most 14 felé kell osztani. Rehn pénzügyi biztos azt hangoztatta kedden, hogy az EU egyik legfontosabb alapértéke a szolidaritás. Egyes diplomaták úgy fogalmaztak: ha majd Szlovákia kér valamit, erre emlékezni fognak a tagállamok.
Nőtt az államháztartás hiánya
Az államháztartás 83,9 milliárd forintos hiánnyal zárt augusztusban – tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium. Mind a központi költségvetés (–81,2 milliárd forint), mind a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (–6,0 milliárd) veszteséggel zártak, míg az elkülönített állami pénzalapok 3,3 milliárd forintos többletet értek el. A főbb adóbevételek közül az áfánál és az illetékbevételeknél tapasztaltak elmaradást. Az augusztusi gazdálkodás eredményeként nyolc hónap alatt az államháztartás pénzforgalmi deficitje 1081,4 milliárd forintra emelkedett, ami az éves előirányzat 124,2 százalékát teszi ki. A tavalyi év azonos időszakában az államháztartás hiánya az egész éves előirányzat 98,7 százalékát tette ki – emlékeztetett a tárca.
