Eközben egy másik nyilatkozatban Varga egy „majdnem” kollégája, Urbán László beszélt arról, hogy a kormánynak egy új megállapodást kellene kötnie a Nemzetközi Valutaalappal. Urbán – aki az első Fidesz-kormány idején a pénzügyminiszteri poszt várományosa volt, de végül Járai Zsigmond kapta a tárcát – úgy látja, hogy annak segítségével a kormány hamarabb viszszanyerheti a nemzetközi pénzpia cok előtt a hitelességét, és ezzel a kamatfelárak is csökkennének. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank magyarországi kiküldöttje a Magyar Nemzetnek kifejtette, hogy „téves a gazdasági szabadságharc fő célját abban meghatározni, hogy növeljük mozgásterünket a nagyobb arányú eladósodás érdekében: a nagyobb hiány ugyanis ezt jelenti”. Urbán szerint vissza lehet szerezni a hitelességet a megállapodás nélkül is, csak hosszabb ideig tart, és drágábban tud hitelt szerezni közben az ország. Ugyanakkor úgy véli, nem kell megengedni a valutaalapnak, hogy a gazdasági részletkérdésekbe beavatkozzon.

Varga Mihály tényfeltárás közben

Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium egykori államtitkára valótlanságnak nevezte Varga Mihály kijelentését, hogy Bajnai Gordon egyeztetés és költségvetési fedezet nélkül tett volna ígéretet afganisztáni szerepvállalásunk növelésére. Szerinte a miniszterelnök a honvédelmi miniszter által jóváhagyott tervet képviselte az Egyesült Államokban és ezt előzetesen egyeztették a mai kormánypártok honvédelmi szakértőivel, Lázár Jánossal és Simicskó Istvánnal is. A misszió pénzügyi fedezetéről pedig kormányrendelet született.

Ezzel szemben Hende Csaba, a Fidesz-kormány honvédelmi minisztere azt nyilatkozta tegnap, hogy az előző kormányfő az új kabinet kontójára ígérte meg az afganisztáni magyar békefenntartó misszió létszámának bővítését, de Magyarország teljesíteni fogja a NATO-val szembeni vállalásait és kötelezettségeit. A 200 újabb katona kiküldése mintegy 13 milliárd forintjába kerül. (B. I.)