A kormány energiacégeket venne
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, egyben orosz–magyar gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos szombaton, a kötcsei pikniken is megismételte: a kormány nem a magánosítás, hanem az állami vagyon gyarapítása mellett kötelezte el magát. A Hír TV és a Magyar Nemzet tudósításai szerint hangsúlyozta: jelentős lépéseket terveznek az állami vagyon gyarapítása területén. Több ponton már előrehaladott egyeztetéseket folytat a kabinet, például az energiaszektort illetően határozott céljuk az állami szerepvállalás gyarapítása és újjáépítése. Megfogalmazása szerint egyes területeket korábban kifejezetten korrupt módon vagy csak egyszerűen bután adtak magánkézbe.
– A Gyurcsány–Bajnai-kormányok olyan állapotot hagytak örökül, ahol a korrupció csúcspontja maga az államszervezet volt – vélekedett. Megismételte: a kormány szeptember végéig megállapodhat az energiacégekkel arról az új tarifarendszerről, amely lehetővé teszi, hogy a gáz és az áram ára ne emelkedjen.
A Magyar Nemzet szombati számában pedig moszkvai tárgyalásairól nyilatkozott. Ama – például lapunkban megjelent – értesülések kapcsán, miszerint a magyar állam esetleg megvásárolná az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonában lévő, 21 százaléknyi Mol-részvényt, úgy fogalmazott: az energiaszektorban, illetve más stratégiai területen az állam, illetve a magyar érdek erősítését látják kívánatosnak. Lapunk előzetesen feltett, idevágó kérdéseire a szaktárca nem válaszolt. A miniszter a Magyar Nemzetnek nyilatkozva megerősítette lapunk korábbi információját, miszerint tárgyaltak a rossz anyagi helyzetű Malévról, a Déli áramlat gázvezetéktervről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Nem érintette viszont a 2015 utáni gázszállítások, illetve az EMFESZ Kft. kérdését.
Megfigyelők szerint az, hogy a miniszter egyetlen ügy kapcsán sem jelent be konkrét eredményt, arra utal, hogy még nincs megállapodás, sőt igen komoly tárgyalások zajlanak. Az energiaszektorban tervezett „jelentős lépésként” a legtöbben azt várják, hogy a magyar állam megvásárolja a Szurgutnyeftyegaz 21 százaléknyi Molrészvényét. Ennek tavalyi vételára 1,4 milliárd euró volt, ami a mostani tőzsdei árfolyam alapján már kicsit több, vagyis alsó hangon 400 milliárd forint. A Szurgutnyeftyegaz ugyan nem szívesen válna meg a csomagtól, ám azt, hogy részvényesi jogaival éljen, a Mol, illetve a magyar állam meglehetős bonyolult eljárásokkal akadályozza. A legtöbben úgy vélik, a vásárlásra pénzügyileg egyedül az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) lenne alkalmas, amely a Déli áramlat magyar szakaszának kijelölt társtulajdonosaként amúgy is közel került az orosz energiaügyekhez. Az MFB ennek érdekében alighanem hitelfelvételre kényszerülne, ami viszont így nem növeli az államadósságot. Ugyanakkor a piac egyelőre nem tud arról, hogy az MFB előkészületeket tett volna ilyen nagy forrásbevonásra.
Felmerült az is, hogy a magyar kormány részben vagy egészben más módon is „ellentételezhetné” a csomagot. Az orosz fél nem pénzügyi jellegű kérései – hírek szerint például egyes Mol-vezetők „menesztése” – viszont nemcsak azért ütközik akadályba, mert a Mol már nem állami tulajdon, hanem mert az Orbán-kormány a jelek szerint kifejezett szívélyes viszonyt ápol a Mol vezetőivel. Előfordulhat azonban az is, hogy a Kremlhez közel álló Szurgutnyeftyegaz jelentős kedvezményt ad. Már amenynyiben a miniszteri tárgyaláson előkerült, az előzőekben felsorolt ügyek orosz szempontból kedvező megoldásába belemegy a magyar kormány.
Az orosz–magyar tárgyalások kapcsán az is felmerül, hogy az állam az EMFESZ Kft.-ben vállalna legalább 25 százalékos részt. Ennek keretében a cég orosz tulajdoni viszonyai is átláthatóbbá válnának, és a hazai lakosság egy részét is ellátó cég ismét hozzájuthatna a szokásosnál valamivel olcsóbb gázhoz. Erre ugyanakkor magyar részről már leginkább a Magyar Villamos Műveket (MVM) emlegetik vevőjelöltként.
Úgyszintén ismert, hogy az MVM – még az előző kormányok idején – megvásárolta az Elmű és Émász mintegy tíz százalékát: a két áramszolgáltató többsége az 1996-os nagy privatizációs hullám óta a német RWE-EnbW tulajdona. Szakértők szerint a németek teljes kivásárlásához szintén százmilliárdos összegekre lenne szükség, amit gyakorlatilag elvetnek. Úgyszintén ismert, hogy az MVM az E.ON áramszolgáltatóiból is hasonló, tíz százalék körüli részt venne. Ezek a tárgyalások ugyanakkor még nem zárultak le, ahogy a francia hátterű EDF Démász esetében is csak később várhatók fejlemények. Mivel az MVM alapvetően a Paksi Atomerőmű több ezermilliárdos fejlesztésére tartalékol, megfigyelők kizárják, hogy a jelenleginél nagyobb mérvű felvásárlásokra szánná el magát.
Talán az energiaár-tárgyalások kapcsán domborodik ki leginkább, hogy Fellegi Tamás tárcája a tulajdonosi és a szabályozói érdekeket egyaránt igyekszik érvényesíteni. Lapunk értesülései szerint ugyanis most lényegében egyetlen céggel, mégpedig a legnagyobb falatnak számító E.ON földgáznagykereskedővel zajlanak intenzív tárgyalások. Ez azt jelenti, hogy most nem a – fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló – áram- és gázszolgáltatókon van a sor.
A lakosság zöme ugyanis az E.ON gáznagykereskedőn keresztül kapja az orosz gázt; ráadásul a német hátterű társaság tulajdonában van a hazai gáztárolók zöme. A tárgyalások lezárását a kormányilletékesek –más médiumokban – szeptemberoktóberre valószínűsítették, és rendre hozzátették, hogy fő céljuk a gáz- és áramáremelés elkerülése. Villanyáremelésre értesülésünk szerint a pia ci folyamatok alapján sem lenne szükség. A gázipar részéről ugyanakkor lapunknak továbbra is a problémák megoldatlanságáról számoltak be. (Mint arról korábban elsőként beszámoltunk, megállapodás híján októbertől mintegy 10 százalékos gázáremelést szorgalmaznának.)
Az E.ON-nal zajló viták kapcsán rendre felmerül, hogy –amint az előző Orbán-kabinet idején is – a kormány előbbutóbb megvásárolná a gáznagykereskedőt. Amennyiben a kormány szabályozói oldalról (például a gázárstop érvényben tartásával) a társaságot kedvezőtlen anyagi helyzetbe hozza, ez az ár akár alacsony is lehet. Az állam számára az előző kabinet szerzett a cégben elővásárlási jogot.
