Bokros Lajos: A valutaunió már az évtized közepén megbukott

Az euróövezet már akkor megbukott, amikor az évtized közepén Németország és Franciaország nem hagyta magát túlzottdeficiteljárás alá vonni – írja Bokros Lajos az Élet és Irodalomban. A gondokat azonban elfedte az akkor még dübörgő világgaz daság.

Rendkívül izgalmas, történelmileg egyedülálló, minden elismerést és támogatást megérdemlő társadalmi és kulturális vállalkozás az euró – írja Bokros Lajos, az Európai Parlament magyar képviselője az Élet és Irodalomban megjelent Az euró mint társadalmi és kulturális vállalkozás című cikkében. Mindezek ellenére az euróövezet 11 éves fennállása óta először, idén felmerült az elvi esélye annak, hogy a rendszer szétesik. Ennek kiváltó oka egyértelműen a görög államcsőd veszélye, ami a mai napig nem múlt el. Bokros Lajos felteszi a kérdést, hogy ennek tükrében vajon valós lehetőség-e az euróövezet széthullása. Szerinte nem feltétlenül, illetve „attól függ”.

Az euróövezet létrehozásának és fennállásának első évtizede szerencsésen egybeesett a világgazdaság töretlen és páratlan fellendülésével, ami jótékonyan elfedte a közös valuta alapvető szerkezeti és intézményi gyengeségeit. Pedig a jelek már az évtized közepén vészjóslóak voltak – állítja Bokros. Egyrészt a Stabilitási és növekedési egyezmény eleve politikailag még elfogadható minimális költségvetési fegyelmi követelményekre épült, így került bele a 3 százalékos hiánykorlát és a 60 százalékos maximális államadósság. Az évtized közepén a két legfontosabb tag, Franciaország és Németország is három százalék feletti államháztartási hiányt produkált, ami már önmagában is megkérdőjelezte a maastrichti konvergenciakövetelmények hitelességét. De az igazi tragédia az volt, hogy Jacques Chirac és Gerhard Schröder kijelentette, országukat nem vonhatják túlzottdeficit-eljárás alá, és az Európai Bizottság tehetetlen volt velük szemben. Itt kiderült, hogy az egyezménybe foglalt megelőző és büntető eljárások politikai értelemben alkalmazhatatlanok. A paktum tehát megbukott.

Az, hogy a valutaunió miként működik válságos helyzetben, megint csak elgondolkodtató. A Stabilitási és növekedési egyezmény még csak utalást sem tartalmaz arra az esetre, ha valamelyik tagállam netán kilépne vagy ki kellene zárni. Az euró mint politikai vállalkozás, minden tekintetben véglegesnek és visszavonhatatlannak lett megszerkesztve – írja Bokros Lajos. Ha pedig sem nyomásra, sem szabad akaratból nem lehet kilépni belőle, akkor az sem megengedhető, hogy a közös valuta bármely tagállama csődbe menjen. És itt jön a képbe Görögország, amely gazdasága az egész euróövezetet tekintve elhanyagolható méretű, ugyanakkor alapjaiban rengettemeg a rendszert. Bokros Lajos szerint ez azért történt,mert a zárt, rugalmatlan, hitelképtelen, működésképtelen jogi és politikai felépítmény keltette túlzott várakozásokat a napi politikai gyakorlat csak vonakodva, mindig jóval a piaci elvárások után kullogva tudta teljesíteni. Az eurózóna vezetői a válságban csak bukdácsoltak, és folyton hazapillantgattak. Az ismétlődő halasztások és mulasztások miatt végül májusban gigantikus méretű mentőcsomagot kellett összeállítani, amely már nem csupán Görögországról, hanem sokkal inkább az egész euróövezet egységének és stabilitásának megőrzéséről és helyreállításáról szólt. Az összesen 500 milliárd eurós kölcsönös támogatási alap fontos új intézmény, amely végre világosan kifejezi, hogy az euróövezet tagjai költségvetési válság esetén segítséget hajlandók nyújtani egymásnak.

Ezzel azonban Bokros Lajos szerint nincs befejezve a válságkezelés. Rövid távon a „görögtűz” terjedését kell megakadályozni – így történtek kiigazítások Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában. Hoszszú távon a monetáris unió mögé kell tenni a közösségi kohézió és a szolidaritás legfontosabb társadalmi és kulturális feltételeit, és Európának meg kell próbálnia áthidalni a mély észak–dél szakadékot. Kérdés persze, hogy ki kit győz le. Bár az is igaz, hogy ha minden tagállam felelős és kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytat, akkor nem kerül sor a szakítópróbára.

Egy sikeres euróövezet tartósan a világgazdaság egyik legnagyobb gazdasági egysége, a globális növekedés egyik legfontosabb forrása lehet: ha válságban is működőképes intézményei vannak, ha újratárgyalják a Stabilitási és növekedési egyezményt, és annak egyértelmű, politikailag kikényszeríthető szabályai lesznek, ha megerősödik az EKB önállósága, ha összehangolják az Európán belüli költségvetési politikák alapelemeit.

Bokros Lajos
Bokros Lajos
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.