Javul a nyelvtudás, de még mindig szégyenletes

A rendszerváltás óta eltelt húsz évben két és félszeresére nőtt az idegen nyelveket beszélők száma hazánkban, ám az EU-ban még mindig Magyarországon tudnak a legtöbben csupán az anyanyelvükön megszólalni. A nyelviskolák piaca számos ponton jól érzékelhetően átalakult.

A gazdasági válság megtépázta a nyelviskolák piacát is: egyre kevesebben vesznek részt a lakossági tanfolyamokon. –Öt évvel ezelőtt még csaknem 500 ezren jártak a nyelviskolák, magántanárok, illetve különféle szakkörök nyelvi képzéseire, ma már alig 250–300 ezren tanulnak ilyen formában – mondja Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének korábbi elnöke, a Tudomány Nyelviskola igazgatója. Megjegyezte: a vállalati képzések ugyan erősödtek, de nem olyan mértékben, hogy ezt a jelentős kiesést kompenzálni tudják. Öt évvel ezelőtt a cégek által szervezett nyelvtanfolyamokon még 350–400 ezren tanultak, ma úgy 500 ezren.

– Az átrendeződésnek persze nem csak a válság az oka: a lakossági tanfolyamok díja már nem írható le az adóból, a vállalati képzéseket viszont részben finanszírozni lehet a szakképzési hozzájárulási alapból – mutat rá Légrádi Tamás. – Egy 10 fős lakossági nyelvtanfolyam óradíja ráadásul 800-1000 forint körül mozog fejenként, a vállalatoknál szervezett kurzusok viszont létszámtól függetlenül 4500–5000 forintba kerülnek óránként. Így már öt fő részvétele esetén is jobban megéri a résztvevőknek egy céges tanfolyam, mint egy lakossági – sorolja az okokat Légrádi Tamás. A „vevőket” egyébként is leginkább az akciókkal, az olcsóssággal lehet megnyerni. –Az évente megrendezett nyelvparádék tapasztalatai az utóbbi időben azt mutatják: egy tanfolyam kiválasztásánál fontosabb az ár, mint például az, hogy hány órás képzésről van szó. Egy akciós, hétvégi tréning sokszor vonzóbbnak bizonyul, mint egy hosszabb tanfolyam, még ha ez utóbbi hosszú távon jobban megérné anyagilag is – mutat rá Légrádi Tamás, aki megjegyezte még, hogy az embereknek egyre kevesebb idejük is van a nyelvtanulásra, mert többet dolgoznak.

– Az angol domináns szerepe töretlen: a nyelvtanfolyamokra járók 70 százaléka angolul tanul. A német ugyanakkor elvesztette második helyezését: ma már nem emelkedik ki markánsan az olasz, a spanyol vagy a francia nyelv közül – legalábbis ami a tanulók számát illeti. Erősödik a kínai és a japán nyelv is, ám azok közül akik tanulják, nem kevesen divatból teszik, nem pedig egzisztenciális okokból, így hamar abba is hagyják – teszi hozzá Légrádi Tamás. – A környező országok nyelve viszont nem túl népszerű, legföljebb ott, ahol közel a határ, így például Pécsett kedveltebb a horvát, Győrben a német.

A szakember szerint jól érzékelhető a változás a nyelviskolákba járók tudásszintjében is. – Míg a rendszerváltás környékén a nagy többség a nulláról indult, ma már csak kevesen jönnek olyanok – és ők is inkább a második, harmadik nyelvet tanulják –, akik nem beszélnek már valamilyen szinten az adott nyelven – mondja Légrádi Tamás. Rámutat: ez egyben azt is jelenti, hogy a nyelvtanulás iránt már korábban is érdeklődők szeretnék szinten tartani vagy fejleszteni nyelvtudásukat, esetleg egy új nyelvet megtanulni; az idegen nyelv elsajátításában eddig sem jeleskedők viszont továbbra is „elérhetetlenek”.

Ez azért probléma, mert az Európai Unióban hazánkban beszélnek a legkevesebben valamilyen idegen nyelven. Az Eurostat tavalyi felmérése szerint a magyarok háromnegyede csak az anyanyelvén képes megszólalni. Ez ugyan fejlődés ahhoz képest, hogy a rendszerváltás környékén még csupán a felnőtt lakosság alig tíz százaléka tudott valamilyen idegen nyelven, de meglehetősen siralmas eredmény ahhoz képest, hogy az uniós állampolgárok csaknem kétharmada beszél idegen nyelven.

Nyelvek parádéja a Millenárison

Új helyszínen, a Millenárison várja az idegen nyelvek iránt érdeklődőket az idén a Nyelvparádé szeptember 3–5-e között.

A nyelvoktatási szakma legnagyobb hazai rendezvényén a nyelvtanulási lehetőségek teljes palettáját megismerhetik az érdeklődők: a hagyományos kurzusoktól egészen a legmodernebb technikai eszközökig.

A kiállítók jelentős kedvezményekkel érkeznek – legyen szó tanfolyamról, könyvről vagy külföldi tanulási és munkalehetőségekről. A nyelvoktatási seregszemlén megtalálhatók lesznek a magyar és külföldi nyelviskolák, nyelvi utaztató cégek, nyelvi és kulturális intézetek, távoktató, internetes és gyermekképzéseket kínáló nyelvoktató cégek, nyelvvizsgaközpontok, idegen nyelvű könyvek kiadói és tankönyvkiadók, könyvkereskedők, multimédiás oktatószoftverek gyártói, forgalmazói. A nyelvtanulási lehetőségek mellett külföldi tanulási és munkavállalási ajánlatok sora is várja az érdeklődőket, akik segítséget kapnak pályaválasztásban, önéletrajzírásban, állásinterjúra való felkészülésben, sőt próbanyelvvizsgán és próbainterjún is részt vehetnek.

A lakossági tanfolyamok ára már nem írható le az adóból, így egyre nagyobb az igény a cégen belüli képzésre
A lakossági tanfolyamok ára már nem írható le az adóból, így egyre nagyobb az igény a cégen belüli képzésre
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.