Lesújtó ÁSZ-jelentés az MNV-ről
Domokos László ÁSZ-elnök a Magyar Televízió reggeli műsorában úgy fogalmazott: a költségvetés végrehajtásáról és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tevékenységének vizsgálatáról szóló jelentésben felmerül az állami vagyonért felelős miniszter felelőssége, a jelentések mai ismertetésén azonban ilyen jellegű személyi felelősséget végül nem fogalmaztak meg a számvevők. Ugyanakkor az ÁSZ-jelentések kemény kritikákat tartalmaznak, s a részletes számvevői jelentéseket átadják az ügyészségnek. – Az ügyészség feladata lesz, hogy eldöntse, indít-e büntetőeljárást az egyes ügyekben – hangsúlyozta az elnök az érintett időszak pénzügyminiszterei, Veres János és Oszkó Péter büntetőjogi felelősségét firtató kérdésre. Domokos hozzátette: a pénzügyminiszterek szakmai felelősségét az ÁSZ megállapította.
A költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről az elnök elmondta: bár a 2009-es büdzsé zárszámadásának normaszövege és mellékletei egymással összhangban állnak, és megfelelnek az államháztartási törvény vonatkozó előírásainak, a jelenlegi gyakorlaton tovább kell lépni. A zárszámadási javaslat több dokumentuma nem biztosítja ugyanis az átláthatóságot és az évek közötti összevethetőséget – hangzik a kritika.Megállapították, hogy a zárszámadásra korábban tett javaslatok csak részben hasznosultak, ezért a számvevők továbbra is változtatásokat javasolnak a tartalékok kezelésében, az egészségügyi finanszírozás rendszerében, az állami vagyonkezelésben, miként a 4-es metróval és az EU-val összefüggő költségvetéssel kapcsolatban is.
Ami a nemzeti vagyongazdálkodást illeti, alapvető hiányosságokat állapítottak meg a területnek, illetve az MNV tavalyi tevékenységének jogi szabályozásában is. – A döntési folyamatokban és a vagyonnyilvántartásban felelősségre vonás a vezérigazgató munkaviszonyának felmondásán túl nem történt – ismertette a jelentést Warvasovszky Tihamér alelnök. A jelentés megállapítja, hogy a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszterek döntései nem az állam érdekeinek figyelembevételével születtek. – A döntési folyamatokat a koncepció és az átláthatóság hiánya jellemezte – mondta az alelnök. Konkrét példákat is említettek, amikor a nem megfelelő döntések komoly veszteséget jelentettek a magyar államnak. Ilyen a Malév és a Bábolna Ménesbirtok ügye, valamint a posta, a MÁV és az MTV székházának ügye is. A moszkvai kereskedelmi képviselet eladása kapcsán 3,5 milliárd forintra becsülték a hozzávetőleges kárt.
A számvevők értékelése szerint a vagyongazdálkodás jogi környezetét tavaly sem sikerült olyanra fejleszteni, hogy teljesüljenek a törvényalkotó céljai. A döntési folyamatokban alapvető hiányosságokra hívták fel a figyelmet, s arra, hogy a rendszert a koncepciótlanság és az átláthatatlanság jellemezte. Erre jó példa, hogy a könyvvizsgáló a vagyonkezelő mindkét működési évében elutasította, hogy véleményt alkosson a cég gazdálkodásáról, mert álláspontjuk szerint ehhez nem álltak rendelkezésre hiteles adatok. Megjegyzik, hogy az egységes vagyonnyilvántartás, ismertebb nevén vagyonkataszter informatikai rendszerének fejlesztése tele volt szabálytalanságokkal és szakmai hibákkal. A rendszer az ÁSZ vizsgálata szerint nem működik, s az MNV elmulasztotta módosítani a szerződést, érvényesíteni a jogait, amivel 72 millió forintot „bukott”. Az értékelés megjegyzi, hogy az MNV-re bízott vagyon könyv szerinti értéke 12 681 milliárd forint volt, ám ezzel jóváhagyott középtávú vagyonhasznosítási stratégia nélkül dolgozott. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács megalkotta és elfogadta ezt a dokumentumot, ám az „elveszett a Pénzügyminisztérium bürokratikus útvesztőiben”, így a kormány végül csak 2009 végére fogadta azt el.
A konkrét ügyekre is kitérve a jelentés megállapítja, hogy a társasági vagyon kezelése se célszerű, se hatékony nem volt. Például a Bábolna Ménesbirtok Kft. tőkeemelésével veszteséges vállalatot finanszíroztak, ráadásul a cégnek megalapozatlanul, számítások nélkül utalt át nyolcszázmillió forint kölcsönt a Vagyonkezelő. A Malév esetében hangsúlyozták, hogy a részvényesi jogok gyakorlójaként több olyan pénzügyminisztériumi utasítás született, amely akadályozta az állam jogos igényének, a 32 millió eurós bankgaranciának a behajtását – igaz, a sajtóközlemény nem szól arról, hogy enélkül már csődbe ment volna a társaság. A posta, az MVM, az MTV és a MÁV székházügyeinek kapcsán arra jutottak, hogy a tranzakciók indoklásában várt hatékonyságnövekedés nem igazolódott be, s e szerződések egyébként sem szolgálhatták a célszerűséget, hiszen a stabil területigényű állami vállalatoknál hosszú távon a saját ingatlan mindig előnyösebb, mint bármilyen bérleti konstrukció. A Bábolna Ménesbirtok, a Malév és a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének értékesítése ügyében a vizsgálatok anyagát csatolják a folyamatban lévő ügyészségi vizsgálatokhoz.
Oszkó: manipuláció és rosszindulat
Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter szerint az ÁSZ-jelentés manipulatív, nem nélkülözi a rosszindulatot, és alkalmas arra, hogy besározza mindazokat, akiknek a felelősségét akárcsak elméleti szinten is felvetették.
Oszkó szerint sok esetben arcpirító, ahogy a személyes felelősség kérdéséről fogalmaz az anyag, hiszen nem vesz figyelembe tényeket: például úgy mossa össze személyével a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladásának az ügyét, hogy közben akkor még nem is volt miniszter.
