Nehéz időszak vár az unióra
Miközben világgazdasági szinten tart a kilábalás a gazdasági és pénzügyi válságból, Európa sorra kénytelen szembesülni saját problémáival. –A görög válság kirobbanása csak egyik tünete volt annak, hogy az európai gazdasági és monetáris unió nem egy kész rendszer, nincs teljesen átgondolva – mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős tagja tegnap a Világgazdasági Kutatóintézet szakmai rendezvényén. Szerinte az unió olyan, mint egy befejezetlen építmény: amíg nem jön el az esős évszak, addig nincs gond, ám annak beköszöntével el kell dönteni, hogy tovább építjük, vagy lebontjuk – fogalmazott. Hozzátette: éppen ezért, ha nem Görögországban, akkor más államokban alakult volna ki államcsőd közeli helyzet, hiszen több magas államadóssággal küszködő tagja van a közösségnek.
Andor László szerint az elmúlt hónapokban az eurózónát a pánikhangulat uralta. A görög válságra a megoldás megmagyarázhatatlan módon hónapról hónapra tolódott. A háttérben ő azt véli, hogy nemcsak finanszírozási, hanem az EU alapvető létével kapcsolatos kérdések is felmerültek, amelyekre politikailag nem tudtak választ adni a tagok. Kérdés, hogyan működnek az érdekviszonyok a jövőben. Arról már megszületett a politikai konszenzus, hogy jövő januártól az új, döntően fiskális politikákat összehangoló, és az egyensúlytalanságokra tekintettel levő gazdasági koordinációnak kell elindulnia azért, hogy a gazdasági és monetáris unió a jövőben stabilabban tudjon működni. A magyar soros elnökség lesz az első, amely ezt a koordinációt a gyakorlatba átülteti – tette hozzá az uniós biztos.
A következő fél év különösen küzdelmes lesz – mondta Andor László. Az tudható, hogy mi lesz tíz év múlva, hiszen az EU 2020 stratégia kijelöli az elérendő célokat. Ugyanakkor a közeljövőt tekintve számos nyitott kérdés van. A gazdasági fellendülés több államban elkezdődött, ám árnyékolja a képet, hogy mindez új munkahelyek létesítése nélkül történik. Szerinte a jövő év eleje is hasonló lesz, azaz nem fog még jelentősen csökkenni a munkanélküliség. Ebből a szempontból is óvatosan kell bánni tehát az exitekkel, a gazdaságokba pumpált óriási pénzek visszavonásával. Szerinte a folyamat során nem csak a költségvetések kiadási oldalainak csökkentésére kell figyelemmel lenni, de a bevételeire is – például az adórendszerek átgondolásával. Az ütemezés is fontos lehet, szerinte nem érdemes kapkodni a konszolidációval, mert jelenleg nincs olyan nyomás – például az infl áció oldaláról – amely ezt sürgetné. Végül a méltányossági szempontok sem elhanyagolhatók – mondta. Az erőltetett kiadáscsökkentés a közszolgáltatások leépítésével jár, és ez az alacsonyabb jövedelmű, szegényebb rétegeket sújtja.
Az Európai Unió azért sincs könnyű helyzetben, mert nem olyan mint az USA, amelynek egy kormánya és pénzügyi rendszere van. A közösségben különböző a tagállamok helyzete, mások az érdekviszonyok. Jelenleg minden alapvető egzisztenciális kérdés nyitva van, s sok esetben nem a valódi érdekek a leghangosabbak.
Nem csökken a munkanélküliség
Magas szinten stagnált a munkanélküliség az euróövezetben júliusban: a ráta továbbra is 10 százalék – tette közzé az Európai Unió statisztikai hivatala. Az elemzők erre számítottak előzetesen. A munkanélküliség már öt hónapja stagnált az euróövezetben, de még így is a legmagasabb az euróövezet létrehozatala, 1999 óta. Az egész Európai Uniót tekintve kissé alacsonyabb szinten, 9,6 százalékon állt a munkanélküliség, ugyancsak azonos volt az előző hónapokkal. Az euróövezetben 16 millióan, a 27 tagországban 23 millióan voltak állás nélkül júliusban. A főbb versenytársak közül az Egyesült Államokban 9,5 százalékot, Japánban 5,2 százalékot tett ki az állástalanok aránya júliusban.