Sanghaji kötéltánc a magyar pavilon körül
Immáron egy hónapja ingyen dolgozik a sanghaji expó magyar pavilonjának nyolcfős magyar csapata, ráadásul a kínai személyzetnek sem tudnak fizetni. A kiállítótér üzemeltetését, őrzését és takarítását végző kínai vállalkozó már augusztus elején megfenyegette a kiállításszervezőket: ha továbbra sem fizetnek, akkor levonulnak a területről. Kérésük nyomatékosítására egyszer már figyelmeztető sztrájkot is tartottak. A munka felvételére csak a közelgő magyar nap mindkét ország számára fontos voltának hangoztatásával tudták rábírni a csapatot. A 64 fős műszaki stáb végleges távozása ugyanis törvényszerűen a magyar pavilon bezárását vonná maga után, mivel a kiállításon alkalmazottakat előzetesen minősíttetni kellett. Új csapat szerződtetésére menet közben nincs lehetőség.
A magyar nap előtt különösen kínos lett volna az idő előtti kapuzárás. Vélhetőleg ezért tett ígéretet a számlák kiegyenlítésére a kínai magyar főkonzul is. A kínai beszállítók hittek neki és türelmesen vártak a magyar napot követő hét végéig, ám most újfent levonulással fenyegetik a pavilon üzemeltetőit. A magyar kormány fizetési hajlandósága ugyanis azóta sem változott.
– A magyar kormány nem zsarolható, a pavilon üzemeltetésére, a programok megvalósulására minden jogos és arányos költség kifizetése megtörtént –szögezte le a kabinet korábban, mondván, a magyar állam számára előnytelen szerződést kötöttek a Világkiállítás 2010 Sanghaj magyar részvételével kapcsolatban. A felmerült visszaélések gyanúja kapcsán vizsgálatot is indítottak. A magyar nap megvalósulását viszont mégis fontosnak tarthatták, hiszen a világkiállítás kulturális programjait szervező cég vezetőjének az utolsó pillanatban fizettek. (A programszervező előzetesen felmondással fenyegette meg a projekt felügyeletét átvevő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékesét.) A pavilon üzemeltetésére viszont azóta sem kapott egy fillért sem a lebonyolítással megbízott Genexpo Kft. Gál András főbiztos augusztus közepén kelt levelében azt írta: a kifizetéseket a pályázathoz mellékelt számítások alapján bírálják el. Azon felüli költségeket nem áll módjukban fedezni. Lapunk tudomása szerint nem is kellene, mivel a kiadások nem haladják meg az előzetes tervben rögzített negyedéves keretszámokat. A Genexpo válaszában ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte az „arányosság” ilyetén való kormányzati értelmezését, hiszen azok a számítások jóval a pályázat kiírása előtt készültek, így ma aligha mérvadóak. Ráadásul a céggel kötött szerződés értelmében a számlák akkor is elfogadottnak tekintendők, ha azokat nem igazolják vissza, illetve nem emelnek kifogást ellenük. Ez pedig nem történt meg.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) egyébként sorban világítja át az expón részt vevő magyar alvállalkozó cégeket. A kulturális programszervező után most az üzemeltetők szerződéseit és számláit vizsgálják.
Mint ismeretes, a kormány 2006-ban döntött a sanghaji expón való részvételről. A költségeket 3,2 milliárd forintban maximálták. A lebonyolítással a Genexpo 2010 Hungary Kiállítást és Hirdetést Szervező Kft.-t bízta meg a Miniszterelnöki Hivatal. A 2,6 milliárd forint értékű keretszerződést tavaly októberben írták alá. Sokan meglepődtek. A céget alig néhány hónappal a tender meghirdetése előtt alapították, így aligha rendelkezhetett a kért referenciákkal.
A Fidesz a választási győzelme után azonnal vizsgálatot rendelt el az aránytalanul nagy öszszegű kifi zetések, illetve az állam számára előnytelen szerződések gyanúja miatt. A projekt felügyeletét átvevő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a lezáratlan vizsgálatra hivatkozva május óta nem fizet a Genexpónak, illetve az alvállakozóknak. A kifizetetlen számlák összértéke megközelíti a 400 millió forintot.
Az elhúzódó elszámolási vita mindenesetre egyre közelebb hozza a csúfos véget. A magyar csarnok – expótörténelmet írva – a tervezettnél két hónappal korábban bezárhat.
A Genexpo-tulajdonos ügynökmúltja miatt úszik a magyar kiállítás?
A sanghaji expó magyar kiállításának lebonyolításával megbízott Genexpo többségi tulajdonosa egy ismeretlen hongkongi offshore cég, míg a kisebb üzletrészt az egykori Hungexpo menedzsmentjének tagja, Dégen István birtokolja az Expo Trade Rendezvényszervező és Szolgáltató Kft.-n keresztül. A kulturális fesztivált szervező BMC Budapest Music Center Kft. alvállalkozójaként Dégen utazási irodája, a Locomotiv Travel szállítja Sanghajba a fellépőket és a technikai személyzetet is. De nem csak ezt vetik a szemére az expó bírálói. Dégen 1987-ig a Belügyminisztérium III/1-es csoportfőnökségének D–24-es, szigorúan titkos hírszerzési tisztjeként tevékenykedett.
A rendszerváltás után előbb a Reform és a Mai Nap kiadó igazgatójaként dolgozott, majd a Hungexpónál volt igazgatóhelyettes. Lapunk kérdésére nem kívánta kommentálni az ügynökmúltra vonatkozó híreket, csupán annyit mondott: egy jogállamban senki múltja nem lehet hivatkozási alap egy érvényes gazdasági szerződés felbontásához. S főként nem lehet hivatkozási alapja egy nemzetközi kapcsola tokat érintő, országimázs-romboló döntésnek.
