Uniós agrárpénzek: megosztott irányítás
A héten a kormány elé kerül egy határozati javaslat, amely január elsejétől gyökeresen átalakítja a hazai területi szintű közigazgatást. Az előterjesztés melléklete szerint tizenhét, jelenleg különböző minisztériumok irányítása alatt működő regionális hivatali egység épül be az új megyei közigazgatási hivatalokba. Lapunk nem hivatalosan úgy értesült, hogy a csütörtöki közigazgatási államtitkári értekezleten már elfogadott változat szerint a prefektúrákba kerülnek az uniós agrár- és vidékfejlesztési pénzek kifizetését bonyolító, lényegében az EU kifizető ügynökségeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szervezetei is. Ez fennakadásokat okozhat a közösségi pénzek kifizetésében, mivel az ügynökség újbóli hivatalos akkreditációja válhat szükségessé, s ez igen hosszú folyamat. Addig egyetlen eurót sem folyósíthat a közös forrásokból a magyar állam.
Az új megyei közigazgatás kialakítását május közepén jelentette be Orbán Viktor kormányfő, mondván, „elfogadhatatlan igazgatási állapot a jelenlegi, a rendszer túl bonyolult, a középszintű ügyintézéshez is mintegy negyven hatósághoz kell fordulniuk az embereknek”. A megyei közigazgatási hivatalok formálisan már szeptember elején megkezdik működésüket, de teljes hatóerejükben csak január elsejétől látnak munkához.
Az új területi „szuperhivatalba” bekerülnek a földhivatalok, a mezőgazdasági szakigazgatóságok, a közigazgatási hivatalok és a tisztiorvosi szolgálatok is. A megyei kormányhivatalok élén szinte biztosan politikus áll majd, aki egyben az állam megyei hatáskörű vezetője is lesz. Az eddigi egyeztetéseken túljutott előterjesztésben szereplő „átvételi lista” tartalmazza a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt is. Ez azonban felügyeleti értelemben, egy 2005-ös európai közösségi rendelet megfogalmazása szerint „a tagállamok és a Közösség között megosztott irányítással” működő szervezet, tevékenységét csak belső tagállami rendelkezéssel lényegesen – és uniós következmények nélkül – megváltoztatni nem lehet. Márpedig ha a kifizető ügynökség munkáltatói, munkaszervezési és irányítási jogkörei az „akkreditációs hatóságként” működő agrárminisztertől máshová kerülnek, az minden, lapunk általmegkérdezett szakértő szerint ilyen változtatással lesz egyenlő, tehát az új akkreditáció elkerülhetetlenné válik. Információink szerint ennek veszélyeire mind a közigazgatási, mind az agrártárca szakértői és a brüsszeli adminisztrációban dolgozó magyar hivatalnokok felhívták a döntéshozók figyelmét.
Ebben az esetben ugyanis mind a tizenkilenc megyei prefektuson belül külön-külön újra akkreditálni kell a hét évvel ezelőtt (ráadásul egyetlen országos ügynökségre vonatkozó), nagy nehézségek után elfogadott teljes ügyrendet – személyre lebontott felelősségi körökkel, számítástechnikai feltételek biztosításával, mind a 144 jelenlegi kifizetési jogcímre vonatkozó ellenőrzési rendszerrel együtt. Ez óvatos becslések szerint is leghamarabb egy év alatt történhet meg, mivel magára az eljárásra is uniós közbeszerzést kell kiírni, s a közösségi ellenőrök előtt a kialakított új rendszer tényleges működését is igazolni kell. Ez pedig rendkívül kemény feladat, mivel a kifizetésekkel kapcsolatos egyik legfontosabb előírás az úgynevezett keresztellenőrzés biztosítása, vagyis garantálni kell, hogy a különböző igénylések valóban egy adott területre, beruházásra, fejlesztésre vonatkoznak és más kérelemmel nincsenek átfedésben. Amennyiben ezeket a feltételeket az új rendszernek január 1-jéig nem sikerül minden szempontból teljesítenie, akkor az EU mind a termelési, mind a vidékfejlesztési támogatások folyósítását felfüggesztheti. Az akkreditációs folyamat vizsgálatát az akkreditálandó kifizető ügynökségtől független szervezet végzi, és az kiterjed különösen az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott ügyletekre vonatkozóan szinte az összes tevékenységre, a kifizetésekre is és a pályázatok befogadására is.
Amennyiben a jelenlegi változatot fogadja el a kormány, akkor meglehetősen bizonytalanná válhat a május 15-ig igényelhető, mintegy 280 milliárd forintot kitevő földalapú (SAPS) támogatás igénylése és folyósítása is, mivel az új akkreditáció időszakában nem lesz olyan jogosult hivatal, ahová a gazdálkodók az erre szolgáló, úgynevezett egységes támogatási pályázatokat beadhatják. A kormány természetesen dönthet a jelenlegi előterjesztési változattól eltérően (például a vidékfejlesztési hivatalok új rendszerből való kiemelésével) is, de a két érintett tárca hivatalnoki köreiből kapott, egybehangzó információink szerint az eredeti változat végigviteléről a „legmagasabb politikai szinten” született döntés, legfeljebb részletkérdésekben lehet változás.
Hisztériakeltéssel vádolta meg az ügyben közleményt kiadó, s a parlamenti mezőgazdasági bizottság hivatalos tájékoztatását is sürgető Gőgös Zoltán szocialista országgyűlési képviselőt Tátrai Eszter, a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtófőnöke a pénteki Magyar Nemzetben. Szerinte a szaktárca volt államtitkárának volt elegendő hivatali ideje arra, hogy a magyar mezőgazdálkodók érdekében hathatós lépéseket tegyen, és nem kellene most egy „nem létező határozatra” hivatkozva megtéveszteni a gazdákat.
