A magyar föld nem eladó! - Birtokvédelem Brüsszel ellenében
Elkészült a földvásárlási moratórium meghosszabbításáról szóló, részletes indoklást tartalmazó szakmai anyag, amiről vélhetően a jövő heti kormányülésen születik döntés – tájékoztatta lapunkat Vajda László, aVidékfejlesztésiMinisztérium (VM) főosztályvezetője. Magyarország a koppenhágai csatlakozási szerződés értelmében az uniós tagság kezdetétől számított hét évig korlátozhatja a más uniós tagállamokból érkező jogi és természetes személyek földtulajdonszerzését. Ennek határideje 2011 tavaszán jár le, de indokolt esetben három évvel meghosszabbítható.
Még az előző kormány idején Gráf József szocialista agrárminiszter adta át Brüsszelben azt az elsődleges dokumentumot, amely a kormány hosszabbítási szándékáról szól. Ennek szövegéről itthon, az érdekképviseleti szervezetekkel hosszasan konzultáltak, ugyanis a moratórium része az is, hogy a külföldiekkel együtt rendezni kellene azt is, hogy a földvásárlási stop ma a magyar cégekre is vonatkozik. A moratórium meghosszabbítására vonatkozó legfőbb érv, hogy a földárak jelentős emelkedésének dacára a nyugat-európai termőföldek ára még mindig többszöröse a magyarnak. Vagyis, a Gráf vezette agrártárca által készített szakértői anyag szerint továbbra is fennállt az a veszély, hogy a hazai földeket olcsón felvásárolják a külföldiek.
Ugyancsak fontos indok, hogy a magyar gazdák támogatási szintje még mindig nem éri el a régi tagállamokét, így piacnyitás esetén nem lennének egyenlő versenyhelyzetben, s a kis birtokokra épülő magyar birtokszerkezet is indokolja a korlátozások fenntartását. A Fidesz-kormány érvelése hasonló: az EU-csatlakozás óta eltelt időszakban Magyarországon még nem történtek meg azok a változások, amelyek biztosítanák a földpiac kiegyensúlyozott működését. A csatlakozás után a gazdák teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.
Az új kormány elé kerülő dokumentumot a jövő heti döntést követően postázzák Brüsszelbe. Annak további sorsáról egyelőre nem lehet biztosat mondani, mivel ez az unió történetében az első ilyen kérés. Viszont a döntésnek 2011. április 30-ig meg kell születnie, ekkor jár le a moratórium. A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a brüszszeli döntést megelőzően az Európai Bizottság (EB) szakapparátusa elkészíti az EB elé kerülő előterjesztést, amelyben figyelembe veszik az egyes tagállamok érdekeit is. Ebben a munkafázisban lehet jelentősége a már begyűjtött támogató nyilatkozatoknak, de a végső többségi döntést az EB tagjai hozzák, amely mint EB-határozat jelenik meg.
Ha számunkra negatív döntés születne, azt – külön kérésre – a tagállamok egyhangú döntésével még felül lehetne bírálni. Eddig a francia, finn, lengyel és román támogatás megszerzéséről adott hírt a szaktárca. Fazekas Sándor vidékfejlesztésiminiszter tárgyalt Michel Barnier-vel, az EU belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztosával is, és a tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint a szakminiszter a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a földmoratórium rendkívül fontos politikai kérdés Magyarország számára.
Emellett az új kormány kiemelt feladatának tartja – összhangban az uniós törekvésekkel – a kis- és közepes gazdaságok megerősítését, a fiatal agrárvállalkozók támogatását.
Michel Barnier ígéretet tett arra, hogy a magyar kérelmet tárgyilagosan és gyorsan kivizsgálják. A döntésről várhatóan januárban kap majd értesítést Magyarország. Az EU-biztos emlékeztetett arra, hogy a moratórium nem tartható fenn hosszú távon, ezért a tagállamoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek összhangban állnak a közösségi jogszabályokkal, ugyanakkor megvédik a földeket a spekulációtól.
A földvásárlási tilalommeghosszabbítása szakértői számítások szerint megközelítőleg 3,3 millió termőföld-tulajdonost, 190 ezer gazdát, mezőgazdasági vállalkozást érint. A hazai földpiaci szakembereket egyébként megosztja az ügy: abban egyetértenek, hogy ha a külföldiek földvásárlási tilalma fennmarad, akkor a földtulajdon eloszlása Magyarországon egyenletesebb lesz. Így a kis- és középbirtokok helyzete stabilizálódhat, a tulajdonosokat nem vágják el a földszerzés lehetőségétől. Amenynyiben olyan döntés születik, hogy a moratóriumot mégis eltörlik, elkezdődik a földtulajdon koncentrációja, mert a magyar piacon megjelennek a tőkeerős, magyar és külföldi társasági befektetők.
Közben a kormány – abban a reményben, hogy a magyar érdekek szerint tudja alakítani a földpiacot – módosította a földtörvényt, és magát az államot az elővásárlási lista élére helyezte. A változást többen az uniós joggyakorlattal ellentétesnek mondták, hiszen ezzel a piaci folyamatokat korlátozzák. Mások szerint ezzel nem érhető el a kívánt hatás, ugyanis a kormánynak legfeljebb néhány tízezer hektár felvásárlására lesz elegendő pénze. Korom Ágoston jogász szerint a tervezett változtatás nem érinti a külföl diek földszerzését és az Európai Bíróság joggyakorlata alapján a családi gazdaságok létrejöttének elősegítése az alapszerződéssel összeegyeztethető.
Véleménye szerint a változás nem ellentétes az európai folyamatok kiteljesedésével, de így kiszűrhető a földspekuláció, s a minél több életképes gazdaság létrejöttét ösztönző birtokpolitika is működhet. A „régi” tagállamok többsége a birtokméret növekedését csak addig a pontig segíti elő, amíg a családi gazdaságok túléléséhez feltétlen szükséges. Így a közösségi agrárpolitika takarékossági reformja mellett a családi gazdaságok száma nem csökken.
A földforgalmazással foglalkozó cégek többsége szerint nem kell jelentős rohamtól tartani, ugyanis nincs elegendő birtokméretű föld. Az unió következő, 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakában már a magyar földárakat is az határozza majd meg, hogy a közös agrárpolitika (KAP) anyagi támogatása milyen mértékű lesz. Ha ez a támogatás csökken, úgy a földárak is csökkenhetnek, mivel a közvetlen támogatások egy része a megelőző időszakban tőkeként megjelent a földárakban.
