A szervezet szerint a jelenlegi 25 százalék helyett rövid időn belül 8-12 százalékos áfakulcsot kellene bevezetni az alapvető baromfihúsokra és húskészítményekre. A költségvetési realitásokat figyelembe véve ezt a mértéket két-három év alatt, lépcsőzetesen lehetne elérni. Indulásként 2011 januárjától legalább 16-18 százalékra kellene csökkenteni az adót, majd évente minimum 3 százalékos mérséklést kellene végrehajtani.

Most a csirke 20-25 százaléka, a pulykahús 18-20 százaléka, és újabban a belföldi kacsaés libatermékek, illetve a hízott libamájak mintegy 10 százaléka számla nélkül cserél gazdát. A terméktanács elnöke szerint ezek alapján – óvatos becsléssel – a belföldi forgalom legalább 15 százaléka számla nélküli. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésbe évente minimum 11-12 milliárd forint áfa nem kerül be. A terméktanács információi alapján a zugvágókból és a garázsvágókból származnak azok a termékek, amelyek illegálisan jutnak el a fogyasztókhoz. A BTT elemzése szerint a „mély feketekereskedelem” aránya a 15-18 százalékra tehető összes számla nélküli forgalom egytizedét érheti el.

A fekete- vagy mélyfekete gazdaság fogalma a BTT szerint az, amikor a termék az előállítási és értékesítési láncban sehol sem találkozik hatósági ellenőrzéssel, azaz nemcsak a felneveléshez használt napos alapanyagot és takarmányt szerzik be számla nélkül, hanem a vágást és az értékesítést is teljesen illegális módon hajtják végre.

A garázs- és a zugvágók több szempontból is veszélyesek, mert a feldolgozás körülményei, a higiéniai viszonyok és a technológiai hűtési hiányosságok jelentős élelmiszer-biztonsági kockázatot hordoznak – hívja fel a figyelmet a szervezet. Az ilyen feketevágások és kereskedelmi csatornák termékeit legtöbbször a közepes, vagy a nagyobb városok piacain, csarnokaiban értékesítik számla nélkül, „jobb esetben őstermelői igazolvány takarásával” – írja a szervezet elemzése. Szürkegazdaságként értelmezik azt, amikor a tevékenység csak az értékesítéskor, vagyis a késztermékek forgalmazásakor „szürkül be”. Az adatok szerint ezeknek a termékeknek a mennyisége a jelentősebb. Élelmiszer-biztonsági szempontból ezek nem kifogásolhatók, mivel legális, ellenőrzött vágóüzemekben dolgozzák fel.

A statisztikák szerint a magyar legális baromfiszektor éves árbevétele exporttal együtt 260 milliárd forint.