Már nem boldog a bankszektor
A jelentős visszaesést az értékvesztés és a céltartalékképzés megugrása magyarázza. Míg január és március között ez a tétel 59 milliárddal rontotta az eredményt, a második negyedévben már 144 milliárd forinttal.
A bankoknak van némi mozgástere a céltartalékképzésben, s időnként kozmetikázzák is ezzel az év közbeni eredményadataikat, most azonban nem erről van szó. A Magyar Bankszövetségnél lapunknak elmondták, hogy a második negyedévben erősödtek a feltörekvő piacokkal, így hazánkkal kapcsolatos bizonytalanságok, s emiatt több külföldi anyabank is a céltartalékok növelésére szólította fel magyarországi leányát.
Emellett a PSZÁF néhány, például az ingatlanfejlesztésekre adott hitelek céltartalékolására vonatkozó előírása is az állomány emelkedésével járt. A negyedév során tovább romlottak a lakossági és vállalati hitelportfóliók is, nőtt a nem vagy késve teljesítő ügyfelek aránya, ami szintén jelentős mértékben hozzájárult a leírások és céltartalékok megszaladásához – fogalmaztak a szövetségnél. (A kilencven napnál régebben nem törlesztett hitelek aránya a március végi 6,2-ról 7,4 százalékra nőtt.)
Összességében az első fél év azért nem volt ennyire rossz. A részvénytársasági formában működő hitelintézetek a január–június közötti időszakot 138 milliárd forint adózott eredménynyel zárták, igaz ez is 15 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Sok jóra azonban az év második felében már nem számíthat a szektor. Az utóbbi két évben az utolsó negyedév rendre negatív eredményt hozott, az év végi szigorú veszteségleírás és céltartalékolás rendre mínuszba lökte a mutatót, s valószínűleg nem lesz ez másként idén sem. Emellett a bankadó is jelentősen rontja majd a pénzintézetek eredményét, hiszen a kétszázmilliárd forintos pluszteherből mintegy 110 milliárdot a bankoknak kell befizetniük. A bankszövetség számításai szerint ezzel már a hazai bankok 80 százaléka veszteségessé válhat idén.
