Lassú kilábalást vár az MNB
Az infláció alakulásáról szóló legfrissebb negyedéves jelentés számos bizonytalansági tényezőt tartalmaz, mivel készítői a jövő évi költségvetésről nem rendelkeztek a megbízható tervezéshez szükséges információval – hívta fel a figyelmet elöljáróban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető elemzője a tanulmány szerdai bemutatóján. Ami biztos: az év elején megkezdődött a magyar gazdaság lassú kilábalása a válságból, a növekedés hajtóereje egyértelműen az exportra termelő feldolgozóipar, fékezője pedig a természeti katasztrófák miatt gyengén produkáló agrárium.
A hazai gazdaság még mindig a lehetőségei alatt teljesít, az infláció viszont a 2012 végéig felvázolt pályán a MNB által célként kitűzött 3 százalékos szint fölött marad – igaz, nem sokkal. Ennek két fő oka van: a gyenge forintárfolyam, amely drágábbá teszi az importot, a másik pedig a nyersanyagárak sokkszerű emelkedése. Elég az utóbbi két hónapban csaknem duplájára drágult gabonafélékre, az élelmiszer-ipari nyersanyagokra, illetve az energiahordozókra gondolni. Ezek az árakba beépülve előbb-utóbb felfelé nyomják az inflációt, de nem idén, minthogy a 2010-es mértéket az MNB 4,9 százalékról 4,7-re javította.
Indoklásuk szerint e mögött az áll, hogy a tavaly nyári áfaemelés belépése miatt mostantól magasabb lesz a viszonyítási alap, így látványosan mérséklődhet az infláció. Jövőre és 2012-re viszont fél-fél százalékponttal felfelé kerekítették az inflációs várakozást, amely így 3,5, illetve 3,4 százalékra módosult.
Az infl ációra kedvezően, a gazdasági növekedésre viszont gátlóan hat a hazai fogyasztás összehúzódása, amely legfeljebb 2011-ben válthat előjelet. A háztartások költekezésében rövid távon nem is várható pozitív fordulat, mert a svájcifrankalapú devizahitelek törlesztése egyre nyomasztóbb teherként nehezedik a családi költségvetésekre.
Egy később kamatozó haszna azért van a hitelmizériának: mégpedig az, hogy ezután az emberek megfontoltabban, körültekintőbben döntenek hitelfelvételekről. De a bankok is sokkal jobban megnézik, kinek és mire adnak kölcsönt. A rossz hitelállomány gyors gyarapodása mellett a pénzügyi szektor 200 milliárdos különadója is az óvatosság irányába tereli őket.
A hazai bankrendszer a vállalati hitelezésben sem igazán aktív. Sőt: a gazdasági növekedésben katalizátorszerepet játszó hitelkihelyezés a második fél évben sem fog növekedni, ez a jegybanki szakértők szerint a reálgazdasági fordulópontot követő egy év elteltével következhet be.
A kínálat bővítése helyett a bankok most inkább defenzívába vonulnak, és körülbástyázzák magukat hitelportfóliójuk további romlásának megakadályozása érdekében. Az MNB úgy látja, hogy „a hitelkamatok a forrásköltségeket továbbra is a válság előttinél jóval nagyobb mértékben haladjákmeg”, vagyis a bankok a rájuk szabott szabályozáson túl az árazásukkal is gátat állítanak a hitelezés beindításának. A magas szinten maradó kockázatkerülés és bankadó is a hitelezés visszafogására ösztönözheti a szektor szereplőit.
A jegybanki elemzők szerint a bankok a különadó terheit az idén nem, jövőre viszont – amikor a gazdasági növekedés nagyobb sebességre kapcsol – átháríthatják az ügyfeleikre. Még akkor is, ha az éles versenyre hivatkozva ezt most cáfolják. Igaz, a beismerés öngyilkos taktika lenne, hiszen a kormány előre jelezte: nem tűri, hogy a bankadót az ügyfelek nyakába varrják, és szigorú – eddig nem részletezett – szankciókkal „honorálja” az efféle próbálkozásokat.
A különadó tehát a 2010-es inflációban nem jelenik meg, s a 29 pontos kormányzati akciótervből is csupán a közüzemi díjakra vonatkozó moratórium árleszorító hatása érvényesülhet az idén. Utóbbi intézkedés jövőjéről sincs hír.
A hitelszűke, a jövedelem alakulásával kapcsolatos aggodalmak és a tartósan magasan, 10 százalék felett maradó munkanélküliség visszaveti a hazai fogyasztást, elodázva ezzel a beruházásokat. Különösen drámai a helyzet az építőiparban, ezen belül is a lakásépítésben, ahol a javulásnak még a jelei sem mutatkoznak. A vállalatok kapacitáskihasználtságában még bőven vannak tartalékok, emiatt fejlesztések nélkül is kényelmesen ki tudják elégíteni az igényeket.
Beruházások és munkásfelvétel elsősorban az exportra termelő, a gazdasági fellendülésben kulcsszerepet játszó feldolgozóiparban van. Ebben hamarosan változás következhet be, ugyanis a kormány az uniós források átcsoportosításával, a kis- és középvállalati szektor „helyzetbe hozásával” már az idén el akarja indítani a beruházási boomot, amely egyben a foglalkoztatást is serkenti.
A bruttó hazai termék (GDP) idei bővülési ütemét ez érdemben már nem befolyásolja, az a jegybank szerint marad 0,9 százalékon. Jövőre az EU vezető gazdasági hatalmainál súlyos megszorító intézkedéseket vezetnek be a hatalmasra duzzadt költségvetési hiányok lefaragására: ez a magyar exportot kedvezőtlenül érinti, emiatt az MNB a 2011-es prognózisát 3,2-ről 2,8 százalékra szállította le, míg a 2012-est 3,9-ről 3,8 százalékra módosította.
A magyar költségvetés helyzetével kapcsolatban információhiányban szenved a jegybank, azt azért határozottan állítják, hogy a 3,8 százalékos GDP-arányos hiány tartásához további megszorítások szükségesek még az idén. Maguk részéről valószínűbbnek tartják, hogy a deficit az év végére 4,3 százalékra nő.
