Hozzánk októberben ért el, s amikor a forint árfolyama drasztikusan emelkedett, a finanszírozási források pedig elapadtak, a Gyurcsány-kabinet – oldalán Simor András jegybankelnökkel – október végén megállapodott egy fi nanszírozási csomagról, melyet az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap, valamint a Világbank nyújtott. A megegyezés 20 milliárd eurós készenléti hitelkeretről szólt, ebből az IMF 12,5 milliárd, az Európai Unió 6,5 milliárd eurót, míg a Világbank 1 milliárd eurót vállalt. A 20 milliárd euró meghaladta az ország akkori, 17 milliárd eurós devizatartalékait – Surányi György bankvezér, volt MNB-elnök szerint a tartalék elégtelen szintje volt az egyik oka az ország sérülékenységének.

A hitelt több részletben hívhatta le a magyar kormány: eredetileg 2010 márciusáig állt rendelkezésre a forrás (rendelkezésre állási díjként évi 0,25 százalékot, kamatköltségként 5-6 százalékot számolt fel a hitelnyújtó), de a Bajnai-kabinet kérésére idén őszig meghosszabbították a lehívás idejét, hogy ezzel megkönnyítsék a választások után felálló kormány dolgát. A hitelt ezt követően 3-5 év alatt kell törleszteni.

A megegyezés megszületése jótékonyan hatott az ország megítélésére, viszont azt a békát is le kellett nyelni, hogy a befektetők az ugyancsak IMF-hitelhez forduló országokkal – többi között Ukrajna, Románia – egy polcra tettek minket, míg például Szlovákia egyáltalán nem szorult rá az IMF hitelére.

A valutaalap a pénzügyi mankóért hiteles, átlátható és szigorú államháztartási tervet várt el, amelynek sarokpontjait azonban nem a szervezet, hanem a kormány határozhatta meg. Az aláírás után nem értek véget a tárgyalások, ugyanis a valutaalap képviselői negyedévente egyeztettek a kormány illetékeseivel az eredményekről, illetve a következő hitelrészlet lehívásának kritériumairól. A Gyurcsány-kormány végül is összesen két részletben hívott le hitelt, 2008 őszén majd 2009 tavaszán. A Bajnaikormány már nem élt ezzel a lehetőséggel, mert az ország e pénzek nélkül is finanszírozható volt.

A Fidesz, mint ellenzéki párt részéről többször is bírálat érte a hitelszerződés megkötését. A paraméterek nyilvánosságra hozatalát követően többször és hangsúlyosan kérték a szerződés pontos részleteinek bemutatását. Idővel puhult a nemzetközi szervezettel szembeni merev ellenállás: tavaly a Fidesz több vezetője is arról beszélt, hogy az ország az IMF-hitel lejártával nem kerül jobb helyzetbe, s az országnak elő kell készítenie egy újabb megállapodást a valutaalappal.

A választások utánmég többször fordulatot vett a kormányra került párt kommunikációja, s hol azt bizonygatták, hogy nincs már szükségünk a valutaalapra, hol azt, hogy valamilyen megállapodást azért mégiscsak kötni kellene a hitelnyújtókkal. A kormány valós szándékait illetően az elmúlt napokban sem lettünk okosabbak: a Nemzetgazdasági Minisztérium kedd este megjelent közleménye is az együttműködési szándékról tanúskodott, amibe bele lehetett érteni egy új hitelmegállapodást, a tegnap kiadott pontosításuk viszont ezt a lehetőséget határozottan elutasította.