Konkurenciát teremtett a kínai piacoknak a válság
Kőkemény konkurenciát teremtett az olcsóságukról híres kínai piacoknak a válság. Az immáron évek óta tartó pangást a ruházati üzletek – kicsik és nagyok egyaránt – folyamatos, gyakorlatilag egymásba folyó akciózással próbálják túlélni, így a kínai piacok veszítettek korábban leküzdhetetlennek tűnő árelőnyükből. A 2007-ben kezdődött kiskereskedelmi pangás először az iparcikkek forgalmát vetette vissza, azonban 2008-ban a visszaesés már megmutatkozott az élelmiszer- és a ruházati cikkek forgalmában is. Beszédesek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai: a reálbérek jelentős esését részben úgy próbálták kivédeni a családok, hogy visszavettek ruházati célú kiadásaikból. Míg 2006-ban a családi költések 5 százaléka ment el ruházkodásra, addig ez mára 3,1 százalék alá csökkent.
A kevesebb pénzt viszont megpróbálják gazdaságosan elkölteni: kutatások szerint egyre nagyobb a forgalmuk az olcsó ruházati termékeket kínáló üzlettípusoknak. Ezt a piaci szegmenst 2004 és 2008 között főleg a zömében távol-keleti, gyakran csempészett árut kínáló piacok illetve azokat továbbértékesítő kisebb butikok, független üzletek uralták. Mára azonban jelentősen változott a kép: a GfK Hungária kutatásai szerint teret nyertek a nagy tételben, központi beszerzésben – és többnyire szintén távol-keleten gyártatott – ruhákat kínáló egységek, illetve ruházati láncok. Bár a ruházati piac legális forgalmának immáron több mint negyedét magukénak tudó áruházláncok mellett egyelőre eltörpül a zömében Angliából és Hollandiából származó használt ruhákat kínáló turkálók forgalma, ám folyamatosan nő azoknak a vásárlóknak a száma, akik útba ejtik ezeket az üzleteket.
A lakossági vásárlási szokásokat elemző piackutatási adatokból úgy tűnik, hogy valamivel kevesebb árut vesznek a hazai fogyasztók a legális piacokon. Ez arra utal, hogy nőtt a feketepiac mérete a recesszió hatására, ugyanakkor tény, hogy annak méretéről nem áll rendelkezésre megbízható információ. Vannak olyan vélekedések, miszerint a javarészt távol-keleti csempészáru nagykereskedelmi elosztóközpontjaként működő piacok forgalma elérhetik a ruházati termékek legális – éves szinten 330 milliárd forint körüli – forgalmát is. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az utóbbi időben minden bizonnyal nőtt a ruházati szegmensben a feketepiac, a nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas, 25 százalékos áfateher miatt.
Ugyanakkor egyre inkább kétpólusúvá válik a piac: a márkázatlan (vagy használt márkás) ruhát kínáló kereskedések mellett nagy az igény a márkás, drágább termékek iránt is. Ennek megfelelően nőtt a ruházati szaküzletek mennyiségre mért forgalma, azonban ezt a boltok jobbára úgy érik el, hogy a túlélés érdekében akcióznak. Ezt igazolja vissza a KSH árindexe: a ruházati piacon 2008 óta gyakorlatilag „beragadtak” az árak. A gyilkos árversenyből főleg a kisebb kiskereskedők húzzák a rövidebbet: a KSH adatai szerint a kiskereskedelem ágazatai közül itt volt a legnagyobb az üzletbezárási hullám: 2009-ben félezerrel, 26 ezerre csökkent a hazai üzletállomány, pedig a 2007-ben beköszöntött kiskereskedelmi recesszió előtt még 29 ezer üzletet tartottak számon. Folyamatosan nő viszont az üzletek átlagos alapterülete, ami egyértelműen a nagy hálózatok előretörésére utal.
Bartha András, az Aranypók igazgatósági elnöke állítja: túlzás nélkül kijelenthető, hogy komoly bajban van az ágazat. A gyenge kereslet miatt a cégek csak arra figyelnek, hogy megőrizzék a likviditásukat, máskülönben mindenki veszteséges a piacon. A különbség legfeljebb a minőségi márkatermékeket kínáló, több száz üzletből álló hálózattal rendelkező láncok és a független kereskedők között lehet. Ugyan a nagy márkakereskedők között 10–30 százalékos forgalomcsökkenésről hallani, ám a márkatermékeken így is jóval nagyobb a haszon. A ruházati termékeken elérhető marzsot viszont jócskán lefaragták az akciók: a Napi Gazdaságnak nemrégiben nyilatkozó kereskedők szerint mára 30 százalékra olvadt a ruházati termékek árrése. Nekünk úgy fogalmazott az egyik kereskedő, hogy korábban egy évből nagyjából négy hónap alatt termelte ki a rezsit, mára ez inkább fél év.
BarthaAndrás véleménye szerint, amennyiben rövidesen nem indul be a belső fogyasztás – például az adóteher csökkenésének köszönhetően – úgy az eddigieknél jóval komolyabb cégbezárási hullámra lehet számítani az ágazatban. Intő jelek már vannak: az eddig boltbezárások mellett több ruházati nagykereskedő is kivonult a piacról. Ráadásul a könynyűipar híján az ágazat gyakorlatilag teljes egészében importra szorul, amit drágít a jelenlegi gyenge forint. – A 275 forintos euróárfolyam felett már nincs élet – fogalmazta meg sommásan véleményét Bartha András, hozzátéve, hogy a kereskedők egy része plázákban, üzletközpontokban béreli az üzletét, ahol euróban kell fizetniük a bérleti díjat.
Az outletek tulajdonosai nem panaszkodnak
Sajátos helyzetben vannak a márkatermékeket jellemzően 30-40 százalékkal olcsóbban kínáló outletek. – A válság nyomán konszolidálódni látszik a piac – derül ki Szebenyi Miklós, az M3 Outlet Center igazgatójának az elmondásából. Az ezredforduló utáni néhány évben számos outlet nyílt, ám mostanára világossá vált, melyek tudnak talpon maradni.
Szebenyi Miklós szerint nálunk Budapest az egyetlen város, amely egymaga képes eltartani egy ilyen üzletet, ám vidéken az outletek csak egy nagyobb régió vásárlóerejére tudnak támaszkodni: a szakmai, afféle hüvelykujjszabály szerint az outlettől fél-háromnegyed órás autóút-távolságra legalább 1,5 millió poten ciális vásárlót kell elérnie az üzletnek. (Bár a négy nagyváros – Debrecen, Miskolc, Eger és Nyíregyháza – vonzáskörzetében lévő M3 Outlet Center a hazai vásárlók mellett a fürdők miatt ideutazó szlovák és lengyel turisták vásárlásaiból is él.) Szebenyi Miklós szerint az M3 Outlet Center idei forgalma meglehetősen hullámzó volt, de jobban alakul a forgalmuk, mint tavaly, részben mert átalakították a bérlők összetételét.
Az outlet előnye még, hogy a forint utóbbi időben tapasztalt gyengülése – ami igencsak kényelmetlenül érinti az importáru után euróban fizető kereskedőket – az outlet esetében nem jelenik meg az árakban, mivel az ott lévő ruhákat az importőr már jóval korábban behozta az országba, így az utóbbi idők forintgyengülése csak jóval később jelenhet meg az outletek áraiban.
