Az akciók pedig már a kínai piacok forgalmát veszélyeztetik, olyan közel kerültek az árak. Az ágazat évek óta nyögi a receszsziót. A vásárlók fogyatkozását azzal magyarázzák a szakemberek, hogy a reálbérek visszaesése miatt a ruházat volt az egyik olyan termékkör, amire a korábbinál kevesebbet költenek a vevők. Míg 2006-ban a családi költések öt százaléka jutott a ruházkodásra, addig ez mára 3,1 százalékra apadt.

Súlyosbítja a ruhakereskedők helyzetét, hogy a magyarországi könnyűipar kiszenvedése miatt importra szorulnak, vagyis a forint árfolyamának alakulása erőteljesen megcsapolja a ruházati termékeket forgalmazók kasszáját. – A 275 forintos euróárfolyam felett már nincs élet – összegezte tapasztalatait Bartha András, az Aranypók igazgatósági elnöke, hozzátéve, hogy a kereskedők egy része plázákban, üzletközpontokban bérli az üzletét, ahol euróban kell fizetniük a bérleti díjat.

A pénztárcák nem csak emiatt nyílnak nehezebben a boltokban: mind többen illegális forrásokból igyekeznek beszerezni ingeiket, nadrágjaikat, cipőiket. Egyes vélekedések szerint az ilyen termékeket árusító piacok forgalma elérheti a ruházati termékek legális – éves szinten 330 milliárd forint körüli –forgalmát is. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is úgy érzékeli, az utóbbi időben nőtt a feketepiac mérete, Vámos György szerint a rendkívül magas, 25 százalékos áfateher miatt.

Bartha András szerint túlzás nélkül kijelenthető, hogy komoly bajban van az ágazat. Egy másik kereskedő így foglalta össze a helyzetet: míg korábban egy évből nagyjából négy hónap alatt ki lehetett termelni a rezsit, mára ehhez fél évre van szükség. Többen úgy gondolják, komoly cégbezárási hullámra lehet számítani az ágazatban.

A csábítás eszköze