Méltányos kereskedelem

Bár a társadalmi vállalkozások a civil szféra fenntartható alternatíváját jelenthetik, az őket a közelmúltban bemutató eseményre alig száz tudatos állampolgár volt kíváncsi. A Civilek éjszakájával egybekötve idén először rendezték meg a fővárosi Merlin Színházban a Társadalmi vállalkozások délutánját, amelyen a NESsT vállalkozásfejlesztési alapítvány mellett a Csoport-téka, a fruit of care és Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség munkáját ismerhették meg az érdeklődők: gyúrhattak szappant és kérhettek álláskeresési tanácsot. A szervezők szerint a rendezvény még fiatal, a jövőben több érdeklődő várható.

A nemzetközi fórumon tevékenykedő NESsTmintegy 10 éve foglalkozik vállalkozásfejlesztéssel, lankadatlanul ösztönözve a nonprofit szervezeteket arra, hogy a „kalapolás” helyett saját maguk vegyék kézbe sorsukat. A Társadalmi vállalkozások délutánjának ötletét a NESsT munkatársai vetették fel, kötődve az egyébként a nonprofit szegmens széles skáláját összehozó Civilek éjszakájához. A NESsT-től közvetlen támogatást kapó fruit of care és a Csoport-téka Alapítvány szinte egyértelmű volt, hogy csatlakoznak a kezdeményezéshez. A Fair Trade szövetség pedig a Merlinben üzemeltet egy a méltányos kereskedelemből származó terméket, így kapva kaptak az alkalmon. Társadalmi vállalkozást népszerűsíteni egyébként sem könnyű –állítják az érintettek. A koncepció – a kemény munka ellenére is – szűk körben ismert. Egy új szervezeti formáról van szó, amely a civil szervezetek és forprofit társaságok között helyezkedik el: egyszerre kíván társadalmi célokat megoldani és üzleti jellegű tevékenységet végezni. Kevesen hiszik el – még e miliőben dolgozó civil ügyek iránt elkötelezettek közül is –, hogy a társadalmi vállalkozások a nonprofit szféra jövőjének alternatíváját jelenthetik.

Visszaforgatott jövedelmek

Fodor Krisztina, a NESsT munkatársa lapunknak kifejtette: a társadalmi vállalkozás általuk használt koncepciója Magyarországon nem ismert. Kevés szervezet végez ilyen tevékenységet. A társadalmi vállalkozás elsősorban a társadalmi célok üzleti formában való elérését jelenti.A vállalkozások ugyanúgy saját termékeket, szolgáltatásokat kínálnak a piacon, mint más cégek, mégis a munkafolyamatban ténylegesen (!) figyelembe vesznek olyan tényezőket is, mint például a környezetvédelem, az esélyegyenlőség és a szolidaritás.

Az Aktív Műhely Nonprofit Kft. a fruit of care márkán belül jelenleg több mint 200-féle magas minőségű, iparművészek által tervezett ajándékot és dekorációs terméket kínál, melyet fogyatékkal élők készítenek öt különböző műhelyben. A szervezetet hat, hátrányos helyzetűek foglalkoztatásával foglalkozó szervezet hozta létre. Nem titok: a bevételek növelésére.

FodorKrisztina szerint a szervezet jogi formája – a nonprofit kft. – és a felügyelőbizottság mindent megtesz, hogy a tisztességes és átlátható működést biztosítsa. A vásárlók is elvárják, hogy a szervezet minél több bevételt a hátrányos helyzetűek számára juttasson el. Másrészt a beszállító szervezetek is – ahol a termékeket a fogyatékos emberek készítik – elvárják, hogy minél nagyobb részt kapjanak a bevételből. Hangsúlyozza, a fruit of care csak olyan szervezetekkel működik együtt, ahol egyértelmű, hogy a szervezet és munkatársai óriási elkötelezettséggel dolgoznak a fogyatékos emberek életminőségének javítása érdekében. Ami azt is jelenti, hogy minden pluszbevételre szükségük van ahhoz, hogy ezt a magasabb szintű szolgáltatást nyújtani tudják.

Versenyben a vásárlókért

A gazdasági válság, a megszorító intézkedések miatt azonban egyre nehezebben nyílik a vásárlók pénztárcája. Dekoráción és ajándékon pedig igazán lehet spórolni. Az árversennyel és az árérzékeny vásárlókkal a társadalmi vállalkozások is szembesülnek. Különösen igaz ez a fiatal vállalkozásokra, hiszen az indítás költségei és bizonytalansága miatt még nehezebb az életben maradás. Fodor Krisztina bízik abban, hogy egy jó társadalmi vállalkozás koncepció még egy ilyen nehéz gazdasági környezetben is életképes.

Ezt bizonyítják a számok is: tavaly három hónap alatt 6,5 millió forint bevételre tettek szert, három éven belül pedig a 30 millió forint a cél.

A fruit of care mindössze két főt foglalkoztat, a hátrányos helyzetűeket a beszállító szervezetek – mint például az autistákkal dolgozó tatai Esőemberekért Egyesület vagy az értelmileg sérültekkel foglalkozó pécsi Fogd a kezem Alapítvány – alkalmazzák. „Ennek célja, hogy a lehető legalacsonyabb költséggel dolgozzunk, hogy az árbevételünk minél nagyobb százaléka a bedolgozóinkhoz menjen. A beszállító szervezetek, ahol a fogyatékos emberek dolgoznak, pedig jelentős állami forrásokat kapnak, amely lehetővé teszi, hogy a fogyatékos embereket munkaviszonyban tartsák. A bevételt pedig a vállalkozás fejlesztésére, s a dolgozók életminőségének javítására fordíthatják” – emelte ki Fodor Krisztina.

Fair trade már itthon is !

Ugyan nem magyar, de sok nehéz sorsú család helyzetén javított a méltányos kereskedelem koncepciója is, amely a nemzetközi kereskedelem kizsákmányoló és környezetpusztító politikája ellen indult. A mozgalom fő célja, hogy a déli kontinenseken élő termelők méltányos árat és biztos jövedelmet kapjanak az áruikért. A bevételt a – elsősorban dél-amerikai, afrikai és ázsiai – földművesek több helyen viszsza tudják forgatni a saját közösségük javára, például iskolát építenek.

Újszászi Györgyi, a Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség elnöke szerint sokan szívesebben és jobban megértik a méltányos kereskedelem fogalmát, ha helyi termelőket érint. Elsőként a rendszerváltás után találkoztak a hazai fogyasztók e fogalommal, hiszen a 90-es évek elején indult meg Nyugat-Európa felé az információcsere és vált szabaddá az utazás, kiváló táptalajt biztosítva a szellemi mozgalmaknak. Nagyon sok fiatal cserediák vagy önkéntes korában találkozott a fair trade-del az egykori szocialista országokban, és kezdte utána itthon is keresni a termékeket.

Egy másik réteg már a 2000-ben megindult szemléletváltással párhuzamosan ismerte meg a méltányos kereskedelmet. „2005 óta aktívan terjesztjük a fair trade termékek előnyét, és ösztönözzük vásárlásukat: fesztiválokon vagyunk jelen, oktatási csomagokat készítünk, és kiadványokkal segítjük az érdeklődőket. A szövetség maga üzemelteti a Merlin Színház fair trade kávézóját, ahol a méltányos termékek mellett más társadalmi vállalkozások termékei is megtalálhatók” – teszi hozzá Újszászi Györgyi. A tudatos munkának köszönhetően a méltányos kereskedelemből származó termékeket forgalmazó cégek egyre többet adnak el. Sok szervezet, társadalmilag felelős cég cseréli le a hagyományos kávét, teát a hétköznapi fogyasztásban és rendezvényeken is méltányosan forgalmazottra. Ki gondolná, hogy a Hegyalja Fesztiválon és a Szegedi Ifjúsági Napokon is kizárólag méltányos kereskedelemből származó kávét és teát lehet kapni?

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.