Csődben a Vértesi Erőmű
Hétfőn az államot tulajdonosként képviselő Magyar Villamos Művek (MVM) döntésére a Vértesi Erőmű csődvédelmet kért. A viszonylag ritkán alkalmazott módszer csődközeli társaságok megmentésére szolgál. Ilyenkor a hitelezőket (bankokat, szállítókat, dolgozókat) leültetik egy asztalhoz, és megpróbálnak megalkudni velük a tartozások bizonyos százalékának elengedéséről. Ha sikerül, a cég megmenekül. Ha nem, akkor a hitelezők az árverésekből juthatnak valamennyi pénzhez.
Ismereteink szerint a kormány nem hagyná, hogy a csődeljárás felszámolásba csússzon, de minden hitelezői kifizetést végül a költségvetésnek, illetve az állami MVM-nek kell állnia. A hitelezők több besorolás alá eshetnek. A K & H Bank által korábban nyújtott közel tízmilliárdos hitel mögött állami garancia áll. Ezt az összeget alighanem az MVM-nek kell majd kifizetnie. A többi követelésről, úgy tudjuk, a Vértesi Erőmű már alkudozna. A csődvédelmet is azért hirdették meg, mert az Energy Capital nevű cég számára éppenséggel a hónap végéig kellene kifizetni azt a közel kétmilliárd forint kártérítést, amelyet egy bíróság ítélt meg az ukrán hátterű áramkereskedőnek.
A botrányos ügy 2008–2009-re nyúlik vissza. Az akkori erőművezetés közel húszmilliárdos szerződést kötött Kapolyi László baloldali vállalkozóval, miszerint az erőmű a piacról vásárol áramot, és eladja a Kapolyit képviselő System Consultingnak. A veterán vállalkozó akkor a Vértesi vevőjelöltje is volt: az adásvétel szinte csak azon csúszott el, hogy az állami vagyonkezelő kevesellte a kínált pénzt. (Azóta felmerült, hogy Kapolyi László talán nem is a saját, hanem az akkor Kocsis István irányította MVM pénzeiből próbált volna fizetni az MVM-nek.) A Vértesi meg is rendelte a szükséges áramot, de Kapolyi László a szállítások előtti pillanatban „lehetetlenülésre” hivatkozva visszalépett. Kapolyi azután azt sem ismerte el, hogy szabályos szerződést kötött volna. A Vértesi viszont saját beszállítói felé igen, amelyek így komoly eséllyel perelhették az állami céget a meghiúsult szállítások miatt. A Systemen hiába követelték az öszszeget, ám a szénerőművet hirtelen 12 milliárdos teher fenyegette. Ebből a cseh CEZ már korábban érvényesíthetett 2 milliárdot. A jelek szerint már ennek kifi zetése is komoly akadályokba ütközött. A Vértesinek természetesen nem volt rá pénze, hisz a működtetésre sem futja.
Az előző kormány utasította az MVM-et a Vértesi életben tartására – ez havi egymilliárdba kerül –, ám a kártérítéseket az MVM sem állja. Ezért az előző kormány egy vitatható döntéssel közvetlenül a költségvetésből fizette ki a CEZ-t. A következő pert az Energy Capital nyerte meg. Ám ennek állami megtérítése előtt – hozzáértők megfogalmazása szerint – „bezárultak a kiskapuk”. Úgy tudjuk, a Vértesi az Energy Capital követelésének a harmadát lett volna hajlandó kifizetni. Ám az ukrán cég nem alkudott – most, a csődegyezségi tárgyaláson már kénytelen lesz. Az MVM pénzügyi okokból már több éve az erőmű bezárását szorgalmazza. Ám a korábban több ezer, ma 1350 dolgozó –zö mében bányász – foglalkoztatása miatt az előző kormány visszakozott. A Fidesz-kabinet mind ez ideig nem tett világos állásfoglalást az ügyben: a kulisszák mögött láthatólag ütköznek a foglalkoztatás, a helyi távhőellátás szempontjai az állami takarékosságéval. A jelek szerint az Orbánkormány hallgatólagosan inkább a pénzügyi érvekre hajlik, de kéri a munkavállalók lehető legemberségesebb elbocsátását is.
Az erőmű bezárása számítások szerint további 40-45 milliárd forintba kerülhet az államnak. A továbbműködtetés többe. A megmaradt egyetlen bányát az év végével bezárhatják. Mintegy ötszáz fő a kitermelt szénből még másfél-két évig biztosíthatja az érintett települések távhőellátását, amit ezalatt kell kiváltani. Az elbocsátandók ismereteink szerint hatmillió forintra számíthatnak – elhelyezkedési lehetőségeikről nincs hír.
A kormány az elődjét okolja
A Vértesi Erőmű Zrt. körül kialakult áldatlan állapotokat a jelenlegi kormányzat elődjétől kapta örökül – szögezte le lapunknak az illetékes nemzeti fejlesztési tárca. A kormány hivatalba lépését követően azonnal nekiállt a helyzet áttekintésének, tisztázásának, a megoldási lehetőségek keresésének. A kormány az ügyben csak olyan döntéseket fogad el, amely az érintett érdekképviseletekkel és önkormányzatokkal egyeztetetve figyelembe veszik a dolgozók és a települések távhőellátásának érdekeit is – teszik hozzá.
A kormány a problémák érzékeny, humánus és hatékony, valódi megoldására szerződött a választókkal, és e szerint is fog cselekedni – fogalmaznak. A Vértesi Erőmű rendkívüli közgyűlése ezért döntött úgy, hogy a helyzet megoldása érdekében a társaság csődvédelmet kér. Az eljárás azonnali 90 napos fizetési haladékot jelent. A három hónap alatt a vállalat az előírt határidők betartásával elkészíti a fizetőképesség helyreállítását célzó programot, egyezségi javaslatot készít elő a hitelezőknek és a munkavállalóknak, valamint tárgyalásokkal meg kívánja oldani a térség távhőellátásának kérdését is – szögezik le.
A Vértesi Erőmű reménykedik és tervez
A csődeljárás kilencven nap türelmi időt ad az állami tulajdonú Vértesi Erőműnek: sem a bányabezárásról, sem az elbocsátásokról, sem a hitelezői tárgyalásokról, sem a csődeljárás utáni lehetséges működésről nem született még döntés - hangsúlyozta kérdésünkre Mamusits Péter, az erőmű szóvivője. Elképzeléseiket most egyeztetik az érintett önkormányzatokkal és szakszervezetekkel.
Abban is bíznak, hogy Kapolyi László cége, a System Consulting kifizeti az erőműnek a 2009-es áramszállítási vitákból fakadó - értesülések szerint több tízmilliárdos - követelését. Megpanaszolják azt a rendőrségi döntést is, miszerint a System-ügyletekben nem történt bűncselekmény - hangsúlyozta. Megerősítette, hogy egy jogerős bírósági döntés nyomán most az Energy Capital nevű áramkereskedőnek kellene milliárdokat fizetniük. Velük tárgyalni szeretnének - fogalmazott.
