Az ombudsman sajtóközleménye szerint az utóbbi hónapokban megkezdődött a rossz adósok adatait tartalmazó negatív lista mellett az üzleti alapon működő, a jó adósokról is adatokat tároló nyilvántartások kiépítése. A pénzügyi vállalkozások ezeket a rendszereket látszólag a hiteladósok önkéntes hozzájárulása alapján építik fel.

A biztos szerint azonban az önkéntes hozzájárulást kérdésessé teszi a felek közötti gazdasági erőegyensúly hiánya: így valójában az állampolgárok alkotmányos jogainak korlátozása lesz az eredmény, állami kontroll nélkül. Jóri András szerint sürgős állami beavatkozásra van szükség, amelynek keretében a jogalkotó a megfelelő állami szervhez telepíti a hitelinformációs rendszer működtetését, és megtiltja az e rendszeren kívüli nyilvántartások vezetését. Ennek keretében, a szabályozás részeként lehetne felmérni, hogy kell-e bővíteni a jelenlegi nyilvántartást, vagyis szükség van-e a pozitív adóslistára.

Két éve a Gyurcsány-kormány törvényben szabályozta volna a pozitív adóslista létrehozását: a jogszabálytervezetet az igazságügyi tárca kidolgozta és 2008 őszén be is nyújtotta a parlamentnek. A Országgyűlés emberi jogi bizottsága azonban a törvényjavaslatot – éppen az adatvédelmi biztos érvelése nyomán – nem találta általános vitára alkalmasnak, az elképzelés így végül lekerült a napirendről.

Ezután kezdte meg a Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) kezelő BISZ Zrt. a pozitív adóslista létrehozását –Jóri András ajánlásai alapján – önkéntes alapon. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak nem kötelező csatlakozniuk, az egyébként rendben törlesztett hitelekről pedig csak akkor kerülnek fel adatok a rendszerbe, ha az ügyfél ehhez előzetesen hozzájárult; ám később is bármikor meggondolhatja magát, s ekkor minden vele, illetve a szerződéssel kapcsolatos információt törölni kell a nyilvántartásból.

A kezdeményezéshez eddig 160 bank és takarékszövetkezet csatlakozott, jelenleg az adatokat töltik fel, az adatszolgáltatás októbertől indulhat. A rendszer sajátóssága, az önkéntes jelleg miatt azonban a várakozások szerint csak 2-3 év múlva gyűlik össze annyi adat, hogy az releváns segítséget jelenthessen a hitelkérelmek elbírálása során. A pozitív adóslista lényege – legalábbis az ötlet támogatói szerint – ugyanis éppen az, hogy mivel a bank így teljesebb képet kap az ügyfélről, ezért a hitelbírálat egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet, a kockázatok pontosabb felmérése következtében pedig csökkenhet a kockázati felár, ami a hitelköltségek mérséklődésében is megjelenhet. (A magánszemélyekről és vállalkozásokról pozitív és negatív adósinformációkat gyűjtő, szintén önkéntes alapon szerveződő rendszer kialakításán dolgozik például az olasz hátterű CRIF Zrt.)

A jelenleg a vállalati adósokról teljes körű adatbázist, míg a lakossági ügyfelekről csak negatív listás rendszert vezető KHR-t ugyan valóban egy magáncég, a kéttucat pénzintézet – köztük a Magyar Nemzeti Bank – tulajdonában lévő BISZ működteti, az adatokat azonban a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások törvényi előírás alapján, kötelező jelleggel szolgáltatják. – A jogszabály pontosan szabályozza, hogy a társaságoknak milyen adatokat kell megadniuk, azt a BISZ-nek hogyan kell kezelnie, és persze azt is, hogy ki és mihez férhet hozzá a rendszerben, így a végeredményt nézve teljesen mindegy, hogy az adatok kezelését egy állami szervezet vagy egy magáncég végzi – fogalmazott Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség lakossági hitelezéssel, pénzforgalmi szabályozással foglalkozó vezető közgazdásza.

Miközben a szakemberek azon vitatkoznak, hogy a pozitív adóslista létrehozása hasznára vagy inkább kárára van-e az ügyfeleknek, a BAR-listára mind többen kerülnek fel – nem kis részben a korábban rosszul felmért hitel-visszafizetési képességük miatt. Június végén már csaknem 853 ezren szerepeltek a feketelistán, száznegyvenezerrel többen, mint egy évvel korábban. Az élő mulasztások (elsősorban a még le nem zárt hiteltartozások) száma megközelítette az 1,2 milliót, szemben a 2009. júniusi 829 ezerrel.