Meseautó rémálommal
A szívbaj kerülgette azt a volt autótulajdonost, akit a Budapest Autófinanszírozási Zrt. (BAF) nemrég arról értesített, hogy 139 ezer forintos tartozása miatt rövidesen felkerülhet a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR, korábban BAR-lista). Nem csoda: az ügyfél a tíz évre felvett kétmillió forintos autóhitelének a nagyját visszafizette, és csak néhány havi törlesztőrészlet lett volna hátra.
A történet 2008-ban kezdődött, az ügyfél akkor vette meg 2,4 millió forintért az egyéves Suzuki Swiftet, amire kétmilliós, svájcifrank-alapú hitelt vett fel, tízéves futamidőre. A tulajdonost nem sokáig boldogította az extrákkal felszerelt autó, mivel 2009 szeptemberében ellopták tőle.Miután a rendőrség sem az autót, sem az elkövetőt nem találta meg, a biztosító Uniqa fizetett, azonban – vélhetőleg a típus listaárainak csökkenése és a vétel óta eltelt idő miatt – csak 1,5 millió forintot.
Az avulásba az a fél év is belejátszhatott, amíg – az ügyfél szerint – a pénzintézet és a biztosító gyakorlatilag az ellopott autó hitelének a papírjain ült. (A biztosító és a cég közötti vontatott ügyintézésnek egyik oka volt, hogy a biztosító munkatársa az e-mail címben szereplő „ügyfélszolgálat” szót rendületlenül ü betűvel írta u helyett – lényegében a vakvilágba küldözgetve az iratbekérő leveleit.) A BAF ugyanakkor állítja: a késedelmet valójában az okmányiroda okozta, ahová a nyomozás felfüggesztésének másnapján már megérkezett a gépjármű törzskönyve érvénytelenítés céljából, ám az okmányiroda csak négy hónappal később, sürgetésükre küldte vissza azt a cégnek.
Az igazi hideg zuhany az év elején, a hitel felmondásával érkezett. A finanszírozó közölte, hogy az addig befizetett törlesztők és a casco után is további 1,2 milliós tartozást tartanak nyilván, részben az eredeti hitelfeltételek miatt, de a svájci frank árfolyamának erősödése is plusz 600 ezer forinttal növelte a kintlevőséget.
Mivel az autó ellopása miatt már nem volt fedezete a hitelnek, így a szerződést fel kellett bontani. A pénzintézet telefonos ügyfélszolgálatán két megoldást ajánlottak az ügyfélnek: vagy kifizeti a hátralék egy „nagyobb részletét” és a fennmaradó különbözetet törleszti, vagy rendben tovább fizeti az ellopott autó utáni törlesztőket, de ebben az esetben az önhibáján kívül bajba került ügyfél rákerül a KHR-re. Mivel ez utóbbi nem volt túl kecsegtető ajánlat, így a károsult családi segítséget vett igénybe, és az 1,2 milliós kintlevőségből kifizetett egyben egymillió forintot – gondolván, hogy ez megfelel egy nagyobb részlet feltételeinek.
Tévedett. A finanszírozó valamivel később arról értesítette levélben, hogy a tartozás öszszege még mindig meghaladja a minimálbér kétszeresét, így amennyiben tartozását „haladéktalanul nem rendezi”, a KHR-listára kerülhet. A BAF-nál állítják, a szakmai zsargonban „KHR-értesítő”-nek nevezett levelet azért küldték ki, mivel őket a hitelintézetekről szóló törvény (Hpt) passzusai erre kötelezik. A Hpt szerint az ügyfelet az adatainak a KHR-be történő továbbítása előtt 30 nappal értesíteni kell a listára kerülés lehetőségéről.
Az eset kapcsán megkerestük Lévai Gábort, a Lízingszövetség főtitkárát, aki elmondta: az ügy számos részlete jellemzőnek mondható a korábban felvett autóhitelekre. A 2008 körül felvett svájcifrank-alapú hiteleknél – amennyiben azt most kell visszafizetni – jelentős az árfolyamveszteség, ráadásul a válság miatt 2008 októberétől közel 20 százalékkal esett a használt gépjárművek piaci ára. Az jelenti a problémát, hogy az alacsony kezdő törlesztőrészletű, hosszabb futamidejű hiteleknél csak lassan csökken a tőketartozás – mint a fenti esetben is –, többnyire lassabban, mint az autó értéke. Az ilyen vis maior helyzetben könnyen azzal szembesülhet az ügyfél, hogy a hitel mögött nem maradt fedezet.
Pontosan emiatt lépett életbe 2009 elejétől a PSZÁF ajánlása: a 20 százaléknál alacsonyabb kezdőrészlet, illetve a 8 évnél hoszszabb futamidő esetén a finanszírozónak többlettőkét kell biztosítania. A főtitkár szerint további szigorítást jelentett a tavasz óta hatályos, a felelős hitelezésről szóló kormányrendelet, melynek értelmében a forintalapú lízinghez 20, a hitelhez 25, míg az euróalapú lízinghez 35, illetve hitelhez 40 százalékos önerő kell és maximum hétéves futamidőt engedélyezett. – Ennek köszönhetően mára a meglévő portfóliónak elenyésző része, 1-2 százaléka a tízéves futamidejű hitel – állítja Lévai Gábor. Az új kötések közel fele már ötéves futamidejű. A szigorításokra azért is szükség volt, mivel a Lízingszövetség tapasztalatai szerint a lakossági ügyfelek hajlamosak túlvállalni magukat: Lévai Gábor példaként említette, gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a gépjármű fenntartásának költségeiből jellemzően csak 35-40 százalék a hiteltörlesztés, a gépjármű fenntartására fordított öszszeget egyszerűen nem kalkulálják be a hiteligényléskor.
A jogszabályi szigorítások nyomán jócskán megváltozott a devizahitelek aránya az autóhitel-állományban. Idén az első negyedév végén összesen 1200 milliárd forint volt a különféle autóhitelek összege, azonban míg a 2009 előtt kötött szerződések 95 százaléka volt svájcifrank-alapú, tavaly már jelentősen nőtt az euróalapú hitelek aránya. A Lízingszövetség adatai szerint mára gyakorlatilag a hitelkintlevőség fele euróalapú hitel, míg a frankhitel gyakorlatilag eltűnt a piacról.
Az Uniqa reagál
A cikkre az Uniqa Biztosító reagált. A közleményben a biztosító azt írja: a kárbejelentéskor pontosan tájékoztatja ügyfeleit, hogy a kár rendezéséhez milyen dokumentumokra van szükség, Ha ezeket időben benyújtják - ez ebben az esetben nem történt meg, írják -, akkor nincs szükség arra, hogy az ügyintézők utólag pótolják. A lopás időpontjától a kifizetésig eltelt idő az avulásba nem számít bele, mert a kárérték mindig a káresemény, azaz a lopás időpontjában kerül megállapításra. A fizetett 1,5 millió forint pedig már az önrésszel csökkentett összeg.
