Fellendülhet az Élelmiszerbank
A nagyobb léptékű élelmiszeradományozás a közelmúltban újraindult. A választások után megalakult parlament egyik első törvénymódosításával ismét visszaállította a 2008. januárban megszüntetett adomány áfamentességét. Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke elmondta, hogy a két évvel ezelőtti adóváltozások után sok cég jelezte, hogy a 25 százalék áfát nem kívánják befizetni, inkább megsemmisítik az emberi fogyasztásra amúgy alkalmas élelmiszert. Az elnök mentségükre hozzátette, hogy ezt a vállalatvezetői hozzáállást is meg lehet érteni, hiszen a profitorientált cégnek döntenie kell arról, hogy ezt a többletterhet vállalva adományoz-e. Információi szerint a 25 százalékos áfa megfizetésénél kisebb költséget jelent a megsemmisítés. Becslések szerint ezért az elmúlt két és fél évben évente 200-300 millió forintnyi élelmiszerrel kevesebb érkezett. Most ezek cégek visszatértek.
Segély csomagokban
Az Élelmiszerbank három forrásból jut az élelmiszerekhez. A legjelentősebb csoportnak a feldolgozó- és kereskedelmi cégek számítanak, többségük olyan élelmiszert ad át, amit valamilyen okból nem kívánnak forgalomba hozni. A legnagyobb tételeket szállító az Auchan Magyarország Kft., a Bonbonetti Choco Kft., a Bonduelle Central Europe Kft., a Kraft Foods Hungária Kft., a Metro Nagykereskedelmi Kft., a Nestlé Hungária Kft., a Sió-Eckes Kft., a Rauch Hungária Kft., valamint a Tesco Global Áruházak Zrt. A másik forrás az Európai Unió segélyprogramja, ennek keretében az élelmiszergyártóktól termékek érkeznek. E segélyprogram keretében évente két alkalommal kerül sor segélycsomagok szétosztására.
Brüsszel az intervenciós élelmiszerkészletek egy részét a Mezőgazdasági és a Vidékfejlesztési Hivatal közreműködésével átadja a nemzeti élelmiszergyártóknak, akik egyfajta barterüzlet keretében – az előállítás költségeit készáruban levonva – a fennmaradó részt átadják az Élelmiszerbanknak. Például így kerül ide az intervenciós gabonából készült liszt, tészta. (Az Élelmiszerbank 2006 óta nemcsak a program magyarországi lebonyolításában segédkezik, hanem – az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének tagjaként – Brüsszelben is részt vesz a programmal összefüggő lobbi- és konzultációs tevékenységekben.)
Milliárdos akciók
A harmadik forrásnak az Élelmiszerbank saját gyűjtése számít: ahogy a közelmúltban az Auchan Áruházak segítségével árvízkárosultak javára szerveztek akciót, úgy hasonló lakossági gyűjtéseket tartanak az élelmezési világnap alkalmából karácsony vagy gyermeknap előtt. Ilyenkor általában a vásárlók a pénztárak mögött elhelyezett gyűjtőpontokon adhatják át felajánlott adományaikat, amelyeket az Élelmiszerbank partnerszervezetein, elsősorban az érintett települések önkormányzatain keresztül juttat el a rászorulóknak.
E három forrásból évente több ezer tonna, milliárdos értékű termék kerül az Élelmiszerbankhoz. Megtudtuk, ha olyan árut kapnak, amelynek a fogyaszthatósági határideje vészesen közeli, akkor ezt azonnal továbbítják. Ha nem sürget az idő, akkor is legtovább 3-4 hétig áll a raktárakban. Az Élelmiszerbank – ahogy Cseh Balázs fogalmazott – nonprofit nagykereskedelmi szervezetként működve önkormányzatoknak, önkormányzati intézményeknek és civil szervezeteknek adja át a budapesti, szigetszentmiklósi és vésztői raktárukba kerülő élelmiszert. E három raktárból kettő logisztikai központ, ahol a helyért fizetnek, míg a vésztőit a helyi önkormányzat díjmentesen adta át az Élelmiszerbanknak. Több mint 600 településen, 450 szervezet közvetítésével 350 ezer emberhez jut el az adomány.
Dokumentált segítség
Nemcsak az adományok gyűjtése és szétosztása, de a pontos elszámolás, az egyes tételek nyomon követése is fontos. Minden átadott tételről, annak felhasználásáról írásos dokumentum születik, amelyet ellenőriznek. Az adományok esetében az Élelmiszerbank csak azt tudja ellenőrizni, hogy a kedvezményezetthez eljusson az élelmiszer. Az elnök elmondta azt is: az elmúlt öt év alatt előfordult, hogy egy-egy szervezet nem tudott pontosan elszámolni, az ilyentől megválnak, s ha szükséges, akkor rendőrségi feljelentést tesznek.
Az elmúlt évek során kialakult az a gyakorlat is, hogy egyegy szervezetnek egyszerre csak akkora tételt szállítanak – például adományozottanként legfeljebb három joghurtot –, amely nem alkalmas a további értékesítésre. Mindettől függetlenül a csomagok sorsát csak addig tudják nyomon követni, amíg az eljut a segélyezetthez.
