– Januártól a jelenlegi szervezetei keretek között megszűnik az önálló vám- és pénzügyőrség. A testület betagozódik a megalakuló Nemzeti Ellenőrzési Hatóság szervezetébe. Hol tart az integráció?

– Lényegében befejeződött az olyan funkcionális szervezeti egységek összevonásának előkészítése, mint a humánpolitika, a gazdálkodás vagy a jogi és az igazgatási szakterület. Lassan körvonalazódik az új szervezeti struktúra. Eldőlt, hogy a vám- és jövedéki hivatalok lényegében változatlan formában megmaradnak, bár ma még egyáltalán nem zárható ki, hogy egyik-másik a jövőben nem hivatalként, csupán „szolgálati helyként” létezik majd, mint ahogy az sem, hogy egyes hivatalok új feladatokat is kapnak a meglévőkmellé.Még gondolkodunk a már ma is létező szervezeti egységek elnevezésén. Túlságosan sok a vám- és pénzügyőrségen a parancsnokság; szinte minden szervezet valamilyen parancsnokság, mintha katonai feladatokat kellene itt végrehajtani. Szerencsésebb, ügyfélbarátabb és ezért kívánatosabb lenne, jobban illeszkedne a kialakuló új struktúrához, ha a szervezeteket a jövőben már főigazgatóságoknak, igazgatóságoknak neveznék.

– Kérdés, mibe kerül majd a cégtáblák, egyenruhák, levélpapírok és hasonlók cseréje?

– Néhány éve Ausztriában öt különböző szolgálatot vontak össze. Úgy döntöttek, hogy az autókat, az egyenruhákat és minden mást, amit egy ilyen átalakítás során cserélni kell vagy szokás, folyamatosan váltják le. Nem festették át milliókért az autókat, csak azért, hogy az új szervezet megalakulása pillanatától egységes képet mutasson, nem öltöztettek új egyenruhába azonnal több ezer embert. Mindent a normál amortizációs, illetve kopási csere üteme szerint alakítottak át. Senkit nem zavart, hogy egy ideig a már nem létező csendőrség autójával közlekedtek a baleseti helyszínelők. Reményeim szerint nálunk sem lesz ez másképp. Végül is az APEH és a VPOP fúziójának a célja egy, a ma még önállóan működő két szervezetnél olcsóbban és hatékonyabban működő új szervezet létrehozása az állami bevételek biztosítása érdekében. Nem indulhat ez a munka milliárdok felesleges kifizetésével.

– Mi marad meg a vám- és pénzügyőrségből?

– A három klasszikus szakterület, a vám, a jövedék és a bűnügy. Ezek a szervezeti egységek sok esetben közvetlenül Brüsszel számára végeznek feladatokat, illetve döntően szakirányítói munkát végeztek eddig. Most vizsgáljuk, hogy bizonyos, alsóbb szinten nem vagy csak nehezen és drágán elvégezhető feladatokat ne telepítsünk-e a szakirányítókhoz. Fennmarad, sőt, sok szempontból meg is erősödik terveink szerint a Központi Járőrszolgálati Parancsnokság. Ennek, a köznyelvben csak vámkommandóként emlegetett szervezetnek a jövőben képesnek kell lennie arra, hogy bizonyos ideig (akár napokig, hetekig) folyamatos pénzügyőrségi jelenlétet biztosítson például a cigarettacsempészek által veszélyeztetett határszakaszokon. Ehhez – egyebek között –záros határidőn belül létre kell hozni egy korszerű ügyeleti és bevetésirányítási rendszert, amely munkaidőn kívül is képes bizonyos akciókat koordinálni. Hasonló rendszerekben gondolkodunk, mint amilyenek a rendőrségen, vagy a katasztrófavédelemnél már üzemelnek és beváltak.

– A vámőrség bűnügyi szolgálatából lesz az új adórendőrség?

– A vámőrség jelenlegi bűnügyi szolgálata – ahol civil és egyenruhás nyomozók egyaránt dolgoznak – a Nemzeti Ellenőrzési Hatóság nyomozó szolgálata lesz, amely a hatóság valamennyi szakterülete részére végez majd szolgáltatásokat. Egyaránt eljárnak majd azokban az ügyekben, amelyeket titkosszolgálati eszközökkel maguk derítettek fel, és feljelentés alapján elrendelt eljárásokban, érkezzen a feljelentés akár egy civil személytől vagy szervezettől, akár a vám, a jövedéki szakterületről, vagy a mai APEH valamelyik hivatalától.

– Mekkora lesz a létszáma?

– Még nem tudom. Jelenleg 1100 nyomozója van a vámőrségnek, és a mostani leterheltség alapján is látszik, hogy ez kevés. Csak összehasonlításként: a 75 ezer fős angol vámigazgatásnál 2500 nyomozó és közel ugyanennyi hírszerző dolgozik.

– Ma már csak nehezen kerül be a híradásokba az a számlagyár, amely egymilliárd forint alatti értékben bocsátott ki fiktív számlákat. Mit tesznek annak érdekében, hogy ne legyen ez ennyire jó üzlet?

– Az elkövetkező időszakban az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kapnak majd a bűnügyi szolgálat munkájában az ilyen és ezekhez hasonló ügyek. Ezért is van szükség több, a könyveléshez, a számvitelhez értő, speciálisan felkészült bűnügyi munkásra. Másfelől ezért lesz nagy szükség arra, hogy az APEH és a bűnügyi szolgálat –a törvényes garanciák és biztosítékok mellett – minél több információt cserélhessen ki azokról a vállalkozásokról és cégvezetőkről, melyek, illetve akik gyanúba keveredtek. Voltak, vannak, szép sikereink, számos milliárdos számlagyárat lepleztek le a nyomozóink, én azonban mégsem vagyok elégedett. A vámnyomozók által nyomozott pénzügyi bűncselekmények elkövetési értéke meghaladja az 53 milliárd forintot, ám ennek az összegnek csak a töredékét sikerült biztosítani a büntetőeljárás során. Azaz kedvező bírósági ítélet esetén is csak az államot megillető pénz tizede folyik majd be a költségvetésbe.

– Egy évmúlvamekkora hányaddal lenne elégedett?

– Az ötven százalékot el kell érni.

– Évekkel ezelőtt a vámőrség azért kért és kapott nyomozati jogot a drogkereskedelem felderítésére, mert a nemzetközi váminformációs rendszer gyorsabb az Interpolnál, nem mellesleg a drogcsempészek általában más illegális „árut”, cigarettát, fegyvert, embert is szállítanak. Most mégis lemondanának a drogügyek nyomozásának jogáról. Mért?

– Szeretnénk egy profiltiszta, elsősorban és döntően a pénzügyi és az adóbűncselekmények felderítésére specializálódott bűnügyi szolgálatot létrehozni. Ebbe a kábítószeres ügyek felderítése nem illik bele. El kell ugyanakkor fogadni azokat az érveket is, miszerint a kábítószerek súlyos fenyegetést jelentenek az ország közbiztonságára, és főleg a fiatalok egészségére, ezért lehetőségeihez képest mindenkinek fel kell lépnie a drogok terjedése ellen. E téren az elmúlt években szép sikereket értünk el, nagy mennyiségű kábítószer akadt fenn a magyar vámigazgatás rendszerén. Nyomozókat képeztünk ki a csempészek felderítésére, létrehoztunk egy nemzetközi mércével mérve is színvonalas laboratóriumot. Komoly érvek szólnak a jelenlegi helyzet fenntartása és megszüntetése mellett egyaránt. Tény azonban, hogy számunkra nem a drogfelderítés a főcsapás iránya. Ugyanakkor ellátunk más olyan feladatokat is, amelyeket érdemes és célszerű volna újragondolni. Például a határon mi ellenőrizzük az unió baMagyarországon keresztül behozni szándékozott hulladékokat. De, csak a határon. Tehát azt meg tudnánk akadályozni, ha valaki Ukrajnából akarna nagy mennyiségű szemetet Magyarországra szállítani, hogy itt illegális lerakókban helyezze el. Semmit nem tehetünk azonban akkor, ha ugyanezt mondjuk, német szeméttel akarják megtenni. Érdemes lenne végiggondolni, nem lenne-e nemzetgazdasági szinten célszerű és hasznos, ha a vámőrség nemcsak a határátkelőkön, hanem belterületen is felhatalmazást kapna hulladékgazdálkodással összefüggő ellenőrzésekre.

– Felröppent a hír, hogy átvennék (átadnák önöknek) a zöldhatár és a határátkelőhelyek ellenőrzését.

– Volt már rá példa a magyar történelemben, hogy a vámőrség is részt vett a határellenőrzésben. A két világháború között a vámosok „besegíttek” a határrendőrségnek az útlevélés utasellenőrzésbe, ugyanakkor a kisebb határátkelőhelyeken a határrendőrség bizonyos vámfeladatokat is ellátott. Fel kell mérni, hogy a kérdésében megfogalmazott megoldás milyen előnyökkel és kiadásokkal jár nemzetgazdasági szinten –de ez már nem az én asztalom. Mi itt, a VPOP-n egyelőre csakis az integráció előkészítésével foglalkozunk.

– Szeptember végétől bárki készíthet otthon – ötven literig adómentesen – pálinkát. Most, hogy ellenőrzik a házi pálinkafőzdéket?

– Nem jobban, mint eddig. A jogi helyzet egyértelmű: amíg a törvény hatályba nem lép, a vámőrségnek joga van fellépni az otthoni (a hatályos szabályozás szerint illegális) szeszfőzés ellen. Nyilvánvalóan nem célunk, nem is lenne ízléses, ha a hátra lévő időben, napban rászállnánk a házi szeszfőzdékre. Ami persze nem jelenti azt, hogy becsukjuk a szemünket, ha találunk ilyeneket. Mi a jogalkotó döntését hajtjuk végre. Néhány kérdés azonban pálinkaügyben, úgy érzem, nem kapott kellő hangsúlyt. Például, hogy az ötvenliteres szabály nemcsak az otthon, házilagos körülmények között főzött pálinkára vonatkozik, hanem a bérfőzés keretében előállított mennyiségre is. Nyilván, a törvényi keretek között mindenki úgy főz pálinkát, ahogy kedve tartja, én mégis azt javasolnám, akinek módja van rá, inkább vigye el a cefréjét a szeszfőzdékbe. Nem lenne jó, ha a következő pálinkafőzési szezon felrobbant, esetleg a házat is súlyosan megrongáló otthoni pálinkafőzőkről és mérgezésekről szólna. Adót akkor sem kell fizetni, ha a pálinka a szeszfőzdében készült, ám ott garantált a minőség és a szeszfok is.

– Hogyan ellenőrzik, hogy én ötven vagy hatvan litert főztem?

– Ha értesülünk róla, hogy pálinkát főzött, megmérjük. Ha kevesebb, mint ötven liter, felírjuk és elköszönünk. Egy újabb ellenőrzés esetén persze megnézzük, hogy korábban menynyi pálinkája volt, s ha időközben nőtt a mennyisége, a munkatársaim kellemetlen kérdések sorát fogják feltenni önnek.

Béndek József szűkítené a VPOP profilját