Magánnyugdíjjal csökkentenék a hiányt
Lengyelország kezdeményezésére kilenc uniós tagállam közösen fordult Herman Van Rompuyhöz, az Európai Tanács elnökéhez és Olli Rehnhez, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosához annak érdekében, hogy a korábban nyugdíjreformot végrehajtó országok reformmal kapcsolatos költségeit az unió az elszámolásokban vegye figyelembe. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint Magyarország csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amely az unió stabilitási és növekedési egyezménye vonatkozó részének felülvizsgálatát célozza, mert a módosítás a tagállamok egyenlő elbírálását szolgálná. A közös álláspontot tartalmazó levelet jelenleg az uniós szervek vizsgálják – teszi hozzá a tárca. (Lengyelország és Magyarország mellett Csehország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Litvánia, Lettország és Svédország képviselői írták alá a kezdeményezést.)
A nyugdíjreform eredményeként Magyarországon 1997-ben jöttek létre a kötelező magánnyugdíjpénztárak. Mivel a járulékok egy része azóta oda folyik be, az állami nyugdíjellátó rendszer bevételei csökkentek. Az így kieső részt a központi költségvetésből pótolja az állam, ami évente 300–400 milliárd forintos kiadást jelent. A magyar kormány, illetve a hasonló cipőben járó többi uniós állam most azt szeretné, hogy az emiatt keletkező hiányt – részben vagy egészében – elszámolhassák, ahogyan tették azt 2004 és 2007 között is. A változtatással tehát – legalábbis papíron – jelentős mértékben csökkenne az államháztartási deficit.
Azt egyelőre nem lehet tudni, Brüsszel hogyan viszonyul a felvetéshez, az unió erős államai közül azonban Németországtól valószínűleg nem számíthatunk támogatásra. A német pénzügyminisztérium közleményében „nagyon szkeptikusnak” mutatkozott a javaslattal szemben, mondván a kivételek bevezetése csak még komplikáltabbá és még nehezebben értelmezhetővé tenné uniós szinten a deficit fogalmát. Emellett hátrányos helyzetben hozná azokat az országokat, amelyek a nyugdíjreform egy másfajta útját választották. A kérdés egyébként felmerült Orbán Viktor miniszterelnök németországi látogatásakor is. Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár erről nemrég azt mondta: Angela Merkel kancellár szerint „ez a magyarok saját ügye, intézzék el úgy, ahogy akarják”. Az elképzelés megvalósításához persze nem kell feltétlen Németország támogatása, elég ha a huszonhét tagállam több mint fele mellénk áll, a kilenc kezdeményezőnek azonban ehhez még további szövetségeseket kell találni, ami azonban nem lesz könnyű, ha a legnagyobb európai gazdaság ellenzi az ötletet.
Az ötlet egyébként már az előző kormányt is foglalkoztatta. – Mivel a költségvetés megelőlegezi a magánnyugdíjpénztáraknak, azaz a tőkefedezeti rendszernek átutalt évente több százmilliárd forintos összeget, amelyet később nem kell kifizetni nyugdíjakra, komoly közgazdasági érvek szólnak a lengyel–magyar, és most már kilenc ország kezdeményezése mellett – mondta az MTI-nek Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere hozzátette azt is, hogy lengyel kollégájával már 2010 elején kezdeményezte az Európai Tanács elnökénél a magán-nyugdíjpénztári befizetések beszámíthatóságát az államháztartási mérlegekbe. – Erről a kezdeményezésről akkor tájékoztattam Varga Mihályt, a költségvetési bizottság elnökét, a Fidesz alelnökét is – rögzítette Oszkó Péter.
A kilenc ország által támogatott kezdeményezés szakmai szempontból azért indokolt, mert az intézményi tulajdonban álló magánnyugdíjpénztárak azokból a társadalombiztosítási befizetésekből képezik vagyonukat, amelyeket a munkavállalók nem az állami nyugdíjalapba, azaz az államkaszszába fizetnek be, pontosabban oda, de az állam a magánnyugdíjpénztárakba utalja át az összeget – magyarázta az expénzügyminiszter. Hozzáfűzte azt is, hogy a magánnyugdíjpénztárak fokozatosan átveszik az állam szerepét a nyugdíjak kifizetésénél, s így az állami nyugdíjbiztosítási alap terhei fokozatosan mérséklődnek a későbbi évek során. A folyamat az államháztartás mérlegében ebben az évben például 350 milliárd forintos kiadást, azaz hiányt eredményez.
Az Európai Bizottság várhatóan három héten belül válaszol a megkeresésre – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Amadeu Altafaj Tardio. Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője leszögezte, hogy nem tudja megelőlegezni a válasz tartalmát. Hozzátette ugyanakkor, hogy olyan témáról van szó, amelynek megvitatása időszerű, hiszen a nemzetközi gazdaság válság nyomán az unió jelenleg dolgozik a tagállamok közti gazdasági együttműködés fokozásának lehetőségén és a szabályozás javításán.
