A hat hónapra előretekintő várakozásokból képzett index azonban ezúttal csalóka lehet, mert – mint azt a kutatóintézet az indoklásában kifejti –, a válaszok harmada augusztus 13-át követően érkezett be, miután a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) közölte a második negyedév GDP-adatát. E szerint a bruttó hazai termék az első három hónaphoz képest rekordütemben, 2,2 százalékkal nőtt, ami az 1990-es német újraegyesítés óta a legjobb adat. Ebből kiindulva a szakértői elit úgy is gondolhatta, hogy ez megismételhetetlen, emiatt adott rosszabb osztályzatot a reálisnál. A gazdaság jelenéről ítéletet alkotó részindex viszont 14,6 pontról 44,3-ra ugrott, megsüvegelve ezzel a briliáns GDP-adatot.

A Bloomberg elemzői szerint a pesszimizmus a világgazdaság irányából érkező, lassulást előrejelző hírekből, felmérésekből táplálkozik. Az exportorientált német gazdaságot pedig különösen rosszul érinti, hogy áruinak fő felvevőpiacain, így az Egyesült Államokban és Kínában lanyhul a kereslet, ritkulnak a megrendelések. Pedig a húzóágazatnak számító autóipar az utóbbi időben jól profitált az exportból, kapacitásaikat a még mindig lábadozó hazai piac helyett külföldi megrendelésekkel kötötték le. Kínában például júliusban 82 százalékkal több BMW-t, 53 százalékkal több Audit adtak el, mint egy évvel korábban. Nem is szólva a forgalmát megtriplázó Mercedesről. A Volkswagennél úgy látják, hogy különösen Európában várnak nehéz idők az autógyártókra.

A felmérésben részt vevő 284 közgazdász közül a legtöbben a bank- és biztosítási szektor, a távközlés, az építőipar és a szolgáltatóipar kilátásait ítélték meg a legsötétebben. A leggyorsabb fejlődést a gépipartól és a gyógyszeripartól várják.

A helyzetet rontja, hogy az unióban megkövetelt költségvetési szigornak egyre több állam drasztikus megszorításokkal szerez érvényt. Nem kivétel ez alól Németország sem, ahol 2011 és 2014 között 81,6 milliárd euróval csökkentik a közkiadásokat úgy, hogy közben megsarcolják a bankokat, a légitársaságokat és az atomerőművek üzemeltetőit. Mindez Magyarországot is rendkívül kellemetlenül érinti, hiszen legnagyobb felvevőpiacunk irányból maradoznak el a megrendelések, és ezzel megtörhet a hazai GDP-növekedés motorját adó feldolgozóipar lendülete.

Az Audi-gyár csaknem a duplájára növeli a győri gyáregység területét, a Bosch ezer új munkahelyet teremt Magyarországon, Kecskeméten pedig 2011 végén megkezdi a termelést a Mercedes új üzeme, ahol háromezer embernek ad munkát – sorolja a beruházási hullám elemeit a Handelsblatt. A lap szerint a hazai harmadába kerülő magyar munkaerő mellett azt is vonzó a német cégek számára, hogy régiónk jövendő piacnak minősül az itt gyártott termékeik számára.